Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - TURBULY ÉVA Könnend és Zala vármegye közgyűlései a XVII. században

1. kép. Zrínyi Miklós (1620-1664) Zala megye főispánja 2. kép. Batthyány Ádám (1610-1659) dunántúli főkapitány 4 idL,^ Uo** A körmendi közgyűlések alkalmából gyakran szálltak meg a városban a megye akkori főispánjai, köztük Batthyá­ny Ádám barátja, Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér. Nem tudni, a megyével tartott szoros kapcsolatnak volt-e része abban, hogy Ádám gróf az 1650-es években megvásárolta a szentgróti uradalmat, amely 1712-től a grófi ág kezén volt.-' A hercegi levéltár missilis anyagából válogatott Iványi Béla A két Zrínyi Miklós körmendi levelei című munkájában. 25 A for­ráskiadványból az is kiderül, hogy Zrínyi többnyire a várban, vagy valamelyik uradalmi tisztviselő házában szállt meg kör­mendi tartózkodása idején. 26 Kényelméről és kívánságainak teljesítéséről előreküldött szolgái gon­doskodtak. A főispán mellett termé­szetesen mások is szállást vettek a vá­rosban, ami az ottani háztulajdonosok számára jó üzletet, állandó bevételi forrást jelentett. A közgyűlések, külö­nösen pedig törvényszékek azonban nemcsak társasági alkalmakat, ismer­kedési lehetőségeket nyújtottak a megjelenő nemességnek. A vitás ügye­ket olykor „peren kívül" rendezték. 1651 januárjában Balogh Ferenc sze­mélyesen panaszolta be a congregatio színe előtt Jankovics Jánost, aki Retkes Balázs házánál, ahol rendszeresen meg szokott szállni ilyen alkalmakkor, alaposan megverte, haját, szakállát megtépdeste. A vádlott arra hivatko­zott, becsülete védelmében kénysze­rült a panaszos bántalmazására. Hatal­maskodás bűnében marasztalták el, 100 forint letételére kötelezték. 27 1600. január 4. és 1655. január 28-a között összesen 160 közgyűlési és tör­vényszéki bejegyzés maradt fent a vár­megye jegyzőkönyvében. Ebből 76 al­kalommal üléseztek Körmenden, 38 alkalommal Egerszegen. Utóbbiból azonban 10 alkalom az l600-as év első felére esett, amikor kivételesen sok közgyűlést tartottak. 13 alkalom­mal gyűlt össze a nemesség Szent­gróton, 20 alkalommal Sümegen, négyszer Lövőn, háromszor Alsó­lendván, kétszer Bérben és Rábahíd­végen. Két alkalommal nem jegyez­ték fel a helyszínt. 1623 és 1655 kö­zött tehát 76 esetben tartottak Kör­menden közgyűlést és törvényszé­ket. Ebből 60 alkalom volt generális gyűlés, közülük kilencet követett törvényszék is. Nyolc esetben csak törvényszéket tartottak, négy-négy esetben részgyűlést, illetve részgyű­lést és törvényszéket is. I656. március 20-tól 1678. június 16-ig további 70 összejövetelt isme­rünk. I662 és I67I közötti időszakból azonban, amikor a me­gye életében több tragikus fordulat következett be - Zrínyi Miklós halála, a Zrínyi Péter - Nádasdy Ferenc - Frangepán­féle összeesküvés leleplezése és az azt követő megtorlás - saj­nos egyet sem. A 70 alkalomból 42 alkalommal Körmenden, 26-szor Sümegen és kétszer Szentgróton gyűlt össze a megye nemessége. 28 Látható, hogy Szentgrót, mint székhely ebben az időszakban háttérbe szorult. A 42 körmendi alkalomból 28 volt közgyűlés, közülük hatot törvényszékkel is összekapcsol­tak. Öt alkalommal csak törvényszéket tartottak, míg kilenc­szer a törvényszéket részgyűléssel vonták össze. vrnt& proximo Saft ^iriKV Ut in^ifnw^i "jóts^tvdfa&asrX Zrr^JlLtJEet ^jLjilt. jj^iLM/L>. ld><~xu, Ijc^pj^u JLL^x^'jjtJtyjdL^ •M^f^^Xj ^j^j&y ^^^Jr' •»« *^jj"^~ , r , iuLtf»« IrJ^taÀçiyfJnit: , Xilwv^ l'JJi-Jit T»>¥,„»,- À litter 'r triT.ii/ f 3. kép. Részlet Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyvéhői, 1654. március 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom