Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640

létezett, akkor Baranyay János udvarbíró javasolta Batthyány III. Boldizsár feleségének, Zrínyi Dorottyának, hogy vitessék el onnét a pávákat, „ mert ffelette sok kart teznek, mert a kerthben sohon semmy nem marad myatok".

m Magáról a kastélyról egy 1570 januárjában, valószínűleg Batthyány I. Kristóf halála után felvett és az ott talált ingóságokról szóló rövid leltár nyújt csekély felvilágosítást.

202 Szó esik benne a kastély bástyájáról, a nagy pincéről, a konyháról, a sütőházról és a gabonás házról. A bástyában egy ládát írtak össze, ,

Jeu'elekkel es keumwekel (könyvekkel) rakwa". Az utóbbiak az elhunyt úr annak idején nagyhírű, Bécsben, Graz-ban és Velencében vásárolt könyvtárának részei lehettek.

203 Az l602-ben felvett leltár a kastély kapujáról, az azt követő kapuközről, két lakóhelyiségeket tartalmazó bástyáról, a kapu feletti „úr házáról" szól, amelyek mellett említi még az asszonyházat, ekkor is a konyhát, a sütőházat, a kis és a nagypincét, valamint az udvart, ahol kút volt. A kastélyon kívül terült el a major, a Mura vízén pedig két malom őrölte a gabonát.

201 A század végétől már őrséggel és fegyverekkel ellátott

205 kastélyban folytatott építkezésről a XVII. század második negyedétől maradtak adatok. 1622 tavaszán Szentgyörgyi Gáspár deák arról panaszkodott urának, hogy a téglavető megszökött, pedig ő még gabonát is adott neki járandósága fejében.

206 A levélben közöltek alapján valamilyen építkezés folyhatott a kastélyban, vagy legalábbis annak előkészületei történtek. Batthyány II. Ferenc 1625-ben bekövetkezett halála után Poppel Éva és Ádám fia Eszterházy Miklós nádor előtt a rohonci kastélyban történt birtokosztozása alapján 1632-től Torony kastélya az özvegy kezére került.

207 Poppel Éva ezt követően Dobra és Gereben vára, Rakicsány kastélya mellett sokat tartózkodott itt is.

208 Maga és udvartartása számára már ezt megelőzően is építkezett, az 1633 januárjában felvett leltár ugyanis új házakról, köztük „Az Asszoni ujj haz"-ró\, Poppel Éva lakóhelyéről történik említés.

209 Nagyobb bővítésről az 1637-ben készült leltár tanúskodik.

210 Abban esik szó először a kapu melletti darabontházról, a kapuőrség helyéről, az afeletti nyári házról, amely az 1633-as leltár kapu feletti „csardak"-jával, fából ácsolt, lábakon álló és tetővel fedett, szellős megfigyelőhellyel azonos, a második és a harmadik felvonóhidas kapuról. Az úr- és az asszonyház mellett a kastély szerény berendezésű nagytermét, a későbbi leltárakban is szereplő régi palotát említik és az új épületet, amelynek külön felvonóhidas kapuja volt, alatta több pincével, emeletén az úr új házával. Poppel Éva 1633 előtt megkezdett építkezésének sem részletei, sem szereplői nem ismertek. A kastélyt halálát követően, 1643-ban Batthyány I. Ádám zálogba adta Mikulich Tamás királyi personálisnak

211

, 1644-ben pedig közös megegyezéssel Borbála húgának, ifjabb Forgách Zsigmond feleségének adta át.

212 A csákányi kastély A Rába-menti Csákányt, a mai Csákánydoroszló nyugati részét 1524-ben kapta meg II. Lajos királytól Batthyány I. Ferenc. A falu a strémi uradalomhoz tartozott, amely Héderváry birtok volt, de a Nándorfehérvár elvesztése miatti nagy perben a család összes birtokával együtt elkobozták. Már ezt megelőzően, 1494. óta a Héderváryaktól a monyorókeréki Ellerbach família, a XVI. század eleje óta pedig az Erdődyek zálogában volt. Batthyány Ferenc 1543-ig bezárólag több részletben tőlük váltotta ki.

213 A falu mellett átkelőhely volt a Rábán. 1591-ben Batthyány Boldizsár özvegyét, Zrínyi Dorottyát arra utasította a pozsonyi Kamara, hogy az átkelő védelmére castellumot építtessen Csákányban. A Batthyány család a század közepe óta a Vas megyei Szentpéteren, a jelenlegi Őriszentpéteren tartott fenn az ottani, középkori templom körül készített, katonai jellegű, őrséggel és fegyverrel ellátott castellumot, amelyet valószínűleg még Batthyány I. Ferenc építtetett.

214 A .szentpéteri castellum további fenntartása a század végén kérdésessé válhatott, Zrínyi Dorottyának ugyanis abban az esetben kellett felépíttetnie a csákányit, ha őfelsége nem ad választ a szentpéteri további sorsát illetően.

215 A szentpéteri kis végvár azonban megmaradt, a csákányi castellum akkor viszont nem épült fel. 1596-ban Vas vármegye elrendelte, hogy a Batthyány II. Ferenc által akkor építtetett csákányi castellumhoz a vármegye ingyen munkával járuljon hozzá.

216 A Rába mellé ekkor készült az első, akkor még az átkelő védelmét ellátó castellum. 1597-ben, amikor a vármegye javasolta az előző évben már szóba került híd felépítését, Batthyány és Zrínyi Miklós gyalogosai állomásoztak benne.

217 l600-ban elesett Kanizsa végvára, emiatt a Dunántúl nyugati felén új helyzet alakult ki. Már abban az évben új őrhelyek létesítését rendelte el a vármegye.

218 Végleges kastély építésére mindezek ellenére csak egy évtizeddel később került sor. Közben l601-ben Batthyány Ferenc hídépítési elgondolása ellen a vármegyénél tiltakoztak az Ivánczyak,

219 l6l7-ben azonban Boross Bálint körmendi tiszttartó azt írta Batthyánynak, a Németújvár váránál már említett, Friedrich Inau személyével azonos Fridrik kőműves építi a bástyát és üzent Péter kőművesért, ő is jöjjön Csákányba. Addig nyolc ölnyit falaztak, de még 22 ölnyi fal hiányzik.

220 A kőművesmunkával épített bástya eszerint téglából készült és a jelenlegi csákányi kastély része lehetett. A két mesterember a Batthyány várak és kastélyok építésén ebben az időben több helyen is dolgozó Thomas Weiss glesidorfi vállalkozó kőművesmester embere volt. Csákánydoroszló ma is álló, a későbbiekben több alkalommal átépített és bővített kastélyának első formája tehát az l6l0-es években épült fel.

221 Átépítéséről ezt követően csak a XVII. század közepétől ismertek adatok. A rakicsányi kastély Batthyány II. Ferencnek 1607-ben Poppel Évával kötött házasságával került a család birtokába. Az ezt követő időből ott folytatott esetleges építkezésre vonatkozó adat a családi levéltár építési iratai közül eddig nem került elő. Az 1629 és I634 között Batthyány Ferenc özvegye és fia birtokosztozásairól szóló források szerint a kastélyt a hozzá tartozó uradalommal Poppel Éva kapta meg életére. Az ő kezére jutott rezidenciákra vonatkozó adatok alapján feltételezhető, hogy Rakicsányban is építkezett, maga és udvartartása számára ezt is átformáltatta, miután itt is sokat tartózkodott. A kastély messze földön híres kertjéről maradt fenn az a tudósítás,