Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640

hogy az 1640-ben oda látogató Pálffy Pál nádor képíróval leíratta, vagyis lefestette.

222 A kertről a Poppel Éva halála után Batthyány I. Ádám által készíttetett inventáriumok is megemlékeznek.

223 l640-ben, 1642-ben és 1643-ban felvett leltárakban szerepel „Az Kastél hata meget az Reg] kert" és „Az Kastel előt való kert". A kertben huszonöt pávát írtak össze. Az előtte lévő kertben volt „Egy nyári haz Uyonnan epitet, Az aliaban pincze Vagiom", valamint „Az kertész hazis Uyonnan epittetet", amelyben szobát, pitvaros konyhát és kamrát soroltak fel, vagyis egyszerű, háromosztatú ház volt. A kertben álló, az abban a korban nyári mulatóháznak nevezett épület és a kertészház létesítése azt bizonyíthatja, hogy a kastély előtti kertet és abban a két épületet Poppel Éva létesíttette, az ő építkezései közé sorolható. Az idézett leltárakban azonban a kastélynak más részei is újként szerepelnek. Az 1643. évi inventariumban azt írták, hogy „Az Castellj körül körniös kerül ujparkanj, es lator kert vagion ". Ez a megjegyzés annak bizonyítéka, hogy a kastélyt körülvevő párkány és latorkert, vagyis az azt védő és fából épített palánk is Poppel Éva építkezéséhez tartozhatott. Magában a kastély épületében, amely jelenlegi formájában is belső udvaros és U alaprajzú, egyemeletes építmény, hátsó oldalán az udvart övező magas falakkal és ott sarkain bástyákkal, az összeírások nem említenek új részeket vagy helyiségeket. Említik viszont a kapu felett emelkedő tornyot, a kapuköznek nevezett, boltozott kapualjat, amellett a kapuőrző darabontok helyiségét, a pincét, a tiszttartó, a porkoláb és a sáfár házát, a konyhát és a sütőházat, az alsó szinten több boltozatos helyiséget, a felsőn pedig a palotát, az úr és az asszonyházat, valamint további nyolc helyiséget, valamenynyit viszonylag egyszerű és szerény bútorzattal. Sokban volt zöld mázas és kemencének nevezett új cserépkályha, „Asszoniom eö Nagba " hat ablakos házában „Az Falon Eöt Kárpit", a palota és az amellett levő szoba falain pedig hathat darab. Újnak írja az inventarium a hátsó kerítésfal sarkain álló, fából készült bástyákat is. A felsoroltak bizonyítják, hogy Poppel Éva a kastély sok részét újíttatta meg és rendeztette be rangjához illő módon. A leltárak szövege alapján Rakicsány kastélya Poppel Éva 1640-ben történt halála után fia kezére került, bár részt kapott belőle Borbála leánya, Forgách Zsigmond felesége is. 1645-ben egy váratlan török támadás alkalmával leégett,

224 és csak 1648-tól kezdve építették újjá.

225 A körmendi kastély Az Illésházy-perbe keveredett kaszaházi Joó Jánostól elkobzott, középkori eredetű kastélyt Batthyány II. Ferenc 1605-ben megvásarolta, 1606-ban ezt a király adománylevéllel jóváhagyta.

226 Kanizsa 1600-ban történt elestét követően Körmend is bekerült a végvárak közé. 1300 főnyi őrséget kapott, s annak élére akkor kapitányként Batthyányi nevezte ki a király. A környező falvak korábban is az ő birtokában voltak, l606-tól kezdve azokból szervezte meg a kastélyhoz tartozó uradalmat.

227 A pozsonyi kamara 1605- év elején leltárt készíttetett a kastélyról. Akkor vizesárokkal körülvett, négy kerek saroktornyos, belső udvaros épület volt, nyugati oldalán kaputoronnyal, abban órával. Bejárati oldalán emeletes szárny állott, szintenként három-három helyiséggel, a keletin gabonásházzal, a délin négy helyiséges, építés alatt levő, befejezetlen szárnnyal. A déli oldal befejezetlensége arra utal, hogy Joó János 1605 előtt is építkezett rajta. Új birtokosa azonnal jelezte a Kamarának építési szándékát. Mátyás főherceg az 1606. év elején kért erre vonatkozó véleményt, miután Batthyány Ferenc azt is jelezte, hogy a helyreállításra fordított összeget a záloghoz kívánná iratni.

228 Az építkezés azonban egyenlőre elmaradt, l605 júniusában ugyanis Körmendet Bocskainak a Dunántúlra benyomuló serege foglalta el. Júliusban, miután a Draskovich János és Sigmund Trautmannsdorf serege visszevette, Bocskai serege ismét megrohanta és felégette. Szeptemberben harmadszor égette fel a hajdúsereg, l606 tavaszán pedig negyedik alkalommal a kanizsai bég serege. A teljesen elpusztult kastély újjáépítése három évvel később, l609 tavaszán indult meg. Február elején jelentette Boros Bálint provizor, hogy már áll a régi téglaégető kemence, ott kell új téglát vetni. Azt is közölte urával, ott volt Nykli ács, megnézte az addig kidöntött és gerendának való fát, de az nem elég.

229 I6IO nyarán már kőművesek dolgoztak, ablakokat törtek a külső falakba. Ugyanakkor Boros ácsot kért egy mestergerenda beemelésére. Augusztusban kéményeket falaztak, novemberben cserepeztek, vagyis tető alatt volt a kastély.

230 A következő év nyarán egyik sarokbástyát lebontották és újraépítették. Még a nyár végén is kőművesek dolgoztak a kastélyon.

231 Augusztusban a kőműves „Pongorácz mester" dolgozott ott, szeptember folyamán pedig a németújvári és más építkezésekre vonatkozó források alapján Christoph Mavelle személyével azonosítható „kőmives Christoph" érkezett Németújvárról, hogy a klastromot építse.

232 Az utóbbi feltételezhetően a kastélytól délre levő, egykori ágostonos kolostor épülete lehetett. Mindannyian ugyanúgy a szomszédos stájer területekről szerződtetett iparosok voltak, mint Batthyány II. Ferenc többi építkezésének résztvevői. Az újjáépítés tervező és vezető mesteréről a források nem emlékeznek meg, elképzelhető azonban, hogy az már ekkor is azzal a gleisdorfi Thomas Weiss kőművesmesterrel volt azonos, aki Németújvártól kezdve valamennyi Batthyány építkezés vállalkozója volt. Az I6I8 őszén újból megkezdett építési munka már biztosan az ő nevéhez fűzhető. Szeptemberben a kivágott fát hordták a kastélyba, „valami az Nagyságod varahoz szükségh volt, tudni illik az Palotahoz'

1233 November elején küldtek a kőművesért, aki azonban csak 1619 tavaszán kezdett az építéshez.

234 A nyár folyamán a palotán és az azt magába foglaló szárnyon dolgoztak, ami a kastély keleti oldalán álló épületrésszel azonosítható.

235 Júliusban „Az mi az Palotának való gerendakatth illeti, mind megh hordattam - írta Saly Imre udvarbíró ugy minth hatvan eöth szol fath, es igen munkaloznak rajta mind az Alchok es mind az keömiesek. "

236 Arról is beszámolt urának, hogy „Az Mayster Thoma ith volt... az minemű ablakot rakoth az kőmies, jó vallotta, hogy jól vagyon, az mint Nagyságod parancholta "

237 Az egy évtized alatt újjáépült és a keleti szárny építésével tovább alakított kastélyt 1621 nyarán, miután Batthyány II. Ferenc átállt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem mellé, a Dunán-