Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640

lónakon is alkalmazott, már ott említett, hartbergi Matthias Ballis. Ők voltak a középkori eredetű kastély reneszánsz átépítői, akik a név nélkül említett bécsi fundáló mester tervét megvalósították. Bécsből szerződtették a várban és a kastélyon levő tetőket készítő ácsot, a Parthynak írott Batholomeus mestert is.

180 Az 1599. évi kifizetések további részében „az Rohonczy... kastelban " folytatott munkák között az árnyékszék, a sütőház, a kapu fölött való ház és az „Azzonyom ö Naga haza'

m szerepel. Valószínűleg erre vonatkoznak azok az lóOO-ban kifizetett összegek is, amelyeket a kőszegi üveggyártó kapott, „hogy Rohonczon Vram őNaga hazában es azzonyom őNaga hazában ywegh ablakokat chynalt".'

82 Jobbágy János számadásainak tételeiben a várra vonatkoznak viszont azok a szintén az l600. évből származók, amelyek szerint „egy beczy alcznak, Parttlynak, hogy Beczböl ala iöt volt Rohonczra'

m és hogy a várban hat ezer fazsindelyt szegezett fel "az tömlöcz fölöt való foliosora",

m azután a „kőműves Péternek, aki Rohonczon berakta a fölső bástyán az ablakokat, meg az egyik árnyékszék aitaiat", valamint a már említett Jörig városi cserepesnek fizetett összegről szól, aki a várban nyolc hétig dolgozott a szél által levitt cserepezés javításán.

185 Rajta kívül „lakatiarto Orbánnak, hogy Rohonczon... ide be az varban munkalodot"}

86 Mindehhez ugyancsak lóOO-ban Bécsből tizennyolcezer zsindelyt, Grácból huszonkilenc ezer zsindelyszeget, Hartbergből nyolc mázsa boltozáshoz szükséges vonóvasat hozattak. A többször említett Fait téglavető mester 85 ezer téglát és háromezer tetőcserepet égetett , Jodly Maurer" pedig legényeivel közel 100 öl követ bányászott.

187 A vár és a kastély mellett Rohoncon a két század fordulójának éveiben új uradalmi majorság is épült. l600-ban „az Graziinak, az rohonczi alchnak" az új istálló vihar által levitt tetőzetének újrakészítéséért fizettek, amelyhez szintén Grácból hozatták a zsindelyszeget.

188 Az új pajtához a rohonci kőszegük fejtették a követ,

189 magát a pajtát a már idézett Péter kőműves építette,

190 Parthly ács pedig két malom tetejét zsindelyezte.

191 Végül l601-ben Jobbágy János ura parancsából több mint hatvan öl követ fejtetett „az Rohonczy nemeth es Horwatok egyhazok megh chynaltatasara"

m A XVI-XVII. század fordulójának éveiből fennmaradt számadások arról szólnak, hogy Batthyány II. Ferenc Rohoncon ebben az időben egyaránt építkezett a váron és a kastélyon. Az utóbbit valószínűleg ekkor építtette későbbi, négysarokbástyás formájára. A város mellett felépült egy új majorság, a városban pedig a német és horvát lakosság számára evangélikus templom. Mindez Rohonc kiemlt szerepét bizonyítja. A németújvári vár helyett, amely eddig a család főrezidenciája volt, ahol a családi kincstárat, a levéltárat, a könyvtárat őrizték, s amely a családi temetkezési hely is volt, mostantól kezdve a rohonci kastély lett az igazán kedvelt tartózkodási hely, több családtag lakodalmának, a nagy fogadásoknak és ünnepségeknek a színtere. Itt fogadták és látták vendégül ünnepélyes külsőségek között, uralkodónak kijáró tisztelettel lói9-ben Bethlen Gábort is. 162l-ben a Collalto vezette császári sereg felégette a kastélyt, a várat pedig felrobbantotta. Az utóbbi oly mértékben pusztult el, hogy soha többé nem építették újra. A kastély fontosságának jele, hogy 1622 és 1627 között újjászületett.

193 Az akkor folytatott építési munka részletei ismeretlenek. Batthyány II. Ferenc 1625-ben bekövetkezett haláláig csupán Martin Mojser bécsi tetőfedő hozzá intézett, német nyelvű levele szól az általa végzett munka elmaradt béréről.

194 Későbbről, I63O októberéből származik Francsics Gáspárnak az a levele, amelyben arról értesítette a távol levő Poppel Évát, hogy „ Uram eö Naga ebédlő hazában es az hol maga lakik, föl czinalta az Gerenczer az kemenczeketh"

m A levélben jelzett ebédlő és az úr lakóháza megnevezés azt jelzi, hogy azok már az ifjú Batthyány I. Ádám által használt helyiségek voltak. A kemencék, vagyis a cserépkályhák építése már csak karbantartás jellegű, mint ahogyan az is az volt 1633-ban, amikor „az Kaboldy Sydo üvegjarto" Poppel Éva lakórészében dolgozott, valamint 1634-ben, amikor „azKholosvari Gerenczer" Poppel Éva ebédlő palotájában az összedőlt kemencét újrarakta.

196 1634-ben egyébként a rohonci kastélyban már Batthyány Ádám lakott családjával, aki azt követően megkezdte a kastély újabb átalakíttatását. (5. kép) 5. kép. A rohonci kastély 1678-ban. Esterházy Pál tollrajza. A toronyi kastély A Mura déli oldalán fekvő kastély a család korai birtokai közé tartozott, és azokhoz hasonlóan szintén középkori eredetű volt. Szlavóniai birtokai mellé ez volt az első Zala megyei uradalmi központ, amelyet 1505-ben kapott a királytól Batthyány I. Boldizsár. Az 1526-ban Ferdinánd király által Batthyány I. Ferenc részére megerősített adomány levélben még nőtestvérei, néhai Agáta, bajnai Both Ferenc felesége és Perpetua, szerdahelyi Dersffy Miklós neje, valamint mindkettőjük gyermekei is szerepelnek.

197 Az 1530-1540-es években többször tartózkodott itt I. Ferenc, aki unokaöccsének, I. Kristófnak adta át állandó lakóhelyül.

198 Batthyány I. Kristóftól az 1540-es évek vége felé Keglevich Péter fegyverrel foglalta el, tőle Batthyányék számára királyi parancsra Zrínyi Miklós horvát bán szerezte vissza.

199 A kastély XVI. századi képe alig ismert, azonban kiterjedt díszkert és vadaskert tartozott hozzá. 1554-ben levelében alsólindvai Bánffy István felesége, guti Országh Magdolna arra kérte Batthyány Kristófot, szállíttassa el tőle a toronyi kastélykertbe a hálóval fogott vadakat.

200 Ez a kert még 1574-ben is