Köbölkuti Katalin (szerk.): Fábián Gyula emlékezete (Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár - Savaria Múzeum, Szombathely, 2004)

HARGITAI Helga: Fábián Gyula ifjúsági regényei

Faludi útrakél színművének bemutatója ni, hogy az olvasó előtt a tanító szándék rejtve marad. S ez az ő regényei esetébenvalóban így van. Értette a diákok nyelvét, ismerte őket, és ami a legfontosabb, képes volt megőrizni fiatalos gondolkodásmódját. Ez utóbbit ő maga is rendkívül fontosnak tartotta, előbb említett tanulmányában így ír:" Aki az ifjúság számára írni merészel, maga is maradjon lélekben mindig fiatal! ". Fábián írói tehetségére Benedek Elek figyelt fel az első világháború után. Az ő lapjában, a Cimborában jelentek meg első próbálkozásai, aztán a 3o-as években életét főleg az írás töltötte ki. Pável Judit írja Fábián Gyuláról szóló tanulmányában,

2

hogy a „rövidebb-hosszabb, vagy folytatásokban megjelenő írásai után első igazi regénye a Zöld Elefánt volt 1929ben". Az ellen-detektívregényt valószínűleg „A tanuló ifjúság olvasmányai" című tanulmányának tapasztalatai ihlették, ebben ugyanis bár nem ítéli el általában a detektívregény műfaját, óva int a ponyvától. Kása Mihály tanuló történetén keresztül állítja pellengérre a ponyvát és kedvelőit. Ez a regény az író jelenének diákéletéből ragad ki egy nem mindennapi eseménysort, ez a témaválasztás jellemzi a Fábián-féle ifjúsági regények egyik csoportját.