Köbölkuti Katalin (szerk.): Fábián Gyula emlékezete (Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár - Savaria Múzeum, Szombathely, 2004)
HARGITAI Helga: Fábián Gyula ifjúsági regényei
A másik nagy csoportba történelmi regényei tartoznak, amelyek főleg vasi környezetben játszódnak, hősük általában egy jellemes fiatalember, aki az adott történelmi korban életével, cselekedeteivel mintája lehet a fiatal olvasónak. Ilyen a Hej, Rákóczi, Bercsényi, Bezerédj! című mű hőse, a Kőszeg környéki Szerdahelyi László, aki a Rákóczi-szabadságharc idején tesz tanúbizonyságot hűségéről és hősiességéről, vagy a Zrínyi Miklóst szolgáló Gábor diák, az azonos című regény hőse. Az író a cselekményalakítás, jellemábrázolás közben nemcsak a hős kalandjaival nevel, hanem a történelmi háttér megrajzolásával hiteles képet fest az adott korszakról. Fábián Gyula ezt is fontosnak tartotta: az ifjúsági regények által kapcsolatot teremteni különböző tudományágak között. Nem pusztán a történelem esetében, de természettudományok esetében is képes volt megteremteni ezt a kapcsolatot. Egy-egy mű megírása előtt — ha ezt a téma megkívánta- az író sok időt töltött levéltárban, könyvtárban, hogy ne csak a fikcióra, hanem hiteles háttérismeretekre is támaszkodni tudjon. Kiss Gyula írja Fábián történelmi regényeiről, hogy annak ellenére, hogy a művek "a nemzeti függetlenségért vívott harcok évszázadaiban játszódnak, mentesek az üres haza-puffogtatástól, nincs bennük nacionalista elfogultság, sem búsmagyar könnyhullatás, hanem igencsak az a tettekben megnyilvánuló emberi magatartás, amit mi patriotizmusnak nevezünk." 3 Bizonyos szempontból kivételnek számít a történelmi jellegű regények sorában A kis Mozart című írás. Kivétel, mert nem az író szűkebb hazája a helyszín, hanem természetesen főként Salzburg városa. A regény különös színfolt az életműben, hiszen példája az író rendkívüli sokszínűségének, megismerhetjük a zeneszerető Fábián Gyulát is. Kivételes a mű a szerkezeti megoldás szempontjából is, hiszen apró meséket mond Mozart gyermekségéről. És valóban, inkább önálló életre is képes elbeszélések füzére ez a regény, amelyet egységessé tesz, hogy minden fejezet a kis zenész zsenijéről szól, egy-egy hétköznapi történeten keresztül lefestve azt. így lehetséges, hogy emberi közelségbe képes hozni a figurát, mármár megteremtve annak illúzióját, hogy bármelyik kis olvasóból válhat zenei fenomén. Hiszen a gyermek Mozart is rosszalkodott, duzzogott, sőt, el is fenekelték, semmiben sem különbözik tehát a kortársaktól. Összefirkálja az édesapja nagy becsben tartott kottapapírját, s nincs ideje magyarázkodni, mert a papa hirtelen felindultságában jól elnadrágolja. Csak a kedves Klaus bácsinak köszönhetően derül ki, hogy a kis zenész valójában első szonátáját „piszkította" a papírra.