Köbölkuti Katalin (szerk.): Fábián Gyula emlékezete (Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár - Savaria Múzeum, Szombathely, 2004)

GÁL József: Szombathely kulturális élete a két világháború között

1912-ig kellett várni, amikor is reáliskolaként megnyitotta kapuit az 1980 óta Faludi Ferenc Gimnáziumként ismert intézmény, amely az államosításkor szűnt meg. A leányok gimnáziumi képzésének első intézménye 1917-ben kezdte meg működését a megyeszékhelyen, felsőbb leányiskolái tagozattal, majd felsőkereskedelmi osztállyal. Mindkét tagozat rövid idő alatt megszűnt, s kiteljesedett a gimnáziumi oktatás. Az alsófokú szakképzést a tanonciskolák (ipari, kereskedelmi, pincér), valamint az 1927-ben megindított Téli Gazdasági Iskola, s az 1939-től működő kertmunkásképző biztosították. Felsőfokú képzés a teológián (szeminárium) és az 1900-ben megnyílt Közigazgatási Tanfolyamon, később Jegyzőképző néven ismert intézményben folyt. Közművelődés A gyarapodó iskolák gyarapodó számú tanítói, tanárai biztosították az államilag is fontosnak tartott iskolán kívüli művelődést. Az iskolarendszer alakulásának vázlatos áttekintésére azért is szükség volt, mert általa egyfajta, ugyancsak vázlatos képet kaphatunk Szombathely lakosságának iskolázottságáról, amely nagyban meghatározója a közművelődésnek, népművelésnek. Az iskolán kívüli oktatás részint közvetlenül az iskolához kapcsolódott, például analfabéta oktatás, szaktanfolyamok (útőri, tűzoltó, az 1908. évi kudarcos munkásgimnázium), részint az iskolától függetlenül, de pedagógusok által is, mint az ismeretterjesztő előadások sorozata és a klasszikus művelődési formák, mint a dalárda, a zenélés, a színjátszás, irodalom, képzőművészet, stb. Népművelési programja szinte minden egyesületnek volt. Dominánsan is a kultúra szolgálatában állt az 1872-ben alakult Vasvármegyei Régészeti Egylet, amelynek utódjaként jött létre 1899-ben (engedélyezés éve 1900) a Vasvármegyei Kulturális Egyesület. Ez az Egylet szervezte Vasvármegye és Szombathely kulturális életének szinte minden jelentős eseményét a 20. század első felében. Az öntevékeny kulturális élet egyik legrégibb formája a kiegyezést követő években Szombathelyen is a dalárda-mozgalom volt. Aváros legrégibb kórusát, a Szombathelyi Dalosegyletet i863-ban alapították. 1896-ban alakult meg a másik jelentős kórus, a Haladás Dalárda, amely több alkalommal is képviselte külföldön a megyeszékhely daloskultúráját. A századforduló után sorozatosan alakultak — és nyilván szűntek meg — a különböző egyesületek kórusai is.