Köbölkuti Katalin (szerk.): Fábián Gyula emlékezete (Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár - Savaria Múzeum, Szombathely, 2004)

GÁL József: Szombathely kulturális élete a két világháború között

A rendszeressé váló zenei programok megindítását az 1900-ban alakult Zenekedvelők Egyesülete tette lehetővé, amely önálló koncertjeivel és vendégművészek kísérőjeként megalapozta a város máig tartó mozgalmas zenei életét. Az olvasási kultúra gyökerei az olvasókörökhöz kapcsolódnak. Az olvasás igényének kielégítését szolgálta többek között a kaszinó könyvtára, majd az 1880-ban alapított városi könyvtár. Nem az irodalom művelése volt az elsődleges célja az 1893-ban alakult Berzsenyi Körnek, hanem a költő szobrának felállítása, életének és munkásságának megismertetése, de az írói hajlamú emberek is részesei voltak a programoknak. A megye, a város első, kimondottan irodalomszervezői céllal is megalakított egyesülete 1905. november 18-án a Faludi Ferenc Irodalmi Társaság. A rövid életű egyesület megszűnésének egyik oka lehetett a Múzeum felépítése körüli teendők sokasága, ugyanis a Faludi Társaság vezérkarának egy része a Kultúregyesületben is meghatározó szerepet töltött be. A képzőművészeti élet kezdete is a századfordulóra vezethető vissza. AKultúregyesület saját kebelében megalakította a képtári bizottságot. Első teendője olyan gyűjtemény megteremtése volt, amely bemutatja a megye híres történelmi személyiségeit, helyeit, eseményeit. A képek ajándékozására, illetve megfestetésére a nemesi családokat kérte föl a bizottság. A város első jelentős hazai műtárgyakból összeállított bemutatója az 1912. évi Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás, amely a nemesi családok, plébániák, polgárcsaládok sok száz változatos műalkotását mutatta be az érdeklődő közönségnek. A kulturális élet eseményei közt említenünk kell a színházi életet is. Szombathelynek—különböző színvonalú — színházi épülete az 1980-as évek elejéig kisebb-nagyobb szünetekkel mindig is volt. Ezek azonban a városháza épületében működő kivételével, csak nyári szezonban tudták fogadni a közönséget. Állandó színtársulata viszont soha nem volt a megyeszékhelynek, hanem alkalmi társulatok meghatározott ideig tartó vendégjátéka képviselte a színházi kultúrát. Az előadásokon gyakran feltűntek egy-egy szerepben a színjátszás jeles személyiségei. Az 1890-es évektől új szórakozási forma honosodott meg szerte a világon: a mozizás. Előbb vándormozisok ugráló képei ejtették ámulatba a közönséget, majd a kávéházak igyekeztek becsalogatni a kíváncsiskodókat az 1900-as évek elején. Az első állandó mozi Szombathelyen 1910-ben nyílt meg. Az Apolló névre keresztelt mozi a Kőszegi utca 2. sz. alatti épületben működött. Az új mozi versenytársa, az Uránia már egy év múlva vetíteni