Dömötör Sándor: A jáki „ördögkövek” mondájának képzettörténetéhez (Savaria Múzeum Közleményei 39. Szombathely, 1966)

kell, ha övé lehet az első lélek, aki a templomba lép.

2

1 El is készült a gyönyörű templom, de üresen kongott, mert senkisem akart az ördög martaléka lenni. Az ördög már türelmetlenkedett, de az egyik szerzetesnek mentő ötlete támadt. Mivel nem határozta meg a szerződés, hogy milyen lelket kap az ördög, azt javasolta, hogy ember helyett áldozzanak fel egy állatot. Az aacheniek ekkor egy nemrég ketrecbe zárt farkast engedtek be a templomba. Ez dühösen nekirontott az érte jövő ördögnek, aki ijedtében akkorát ütött a templomajtóra, hogy megrepedt. Ennek emlékére egy farkast ábrázoló bronzszobrot helyeztek el a templomajtó mellé, ami ma is megvan.

2

2 Az anekdota szellemisége fényképnél élesebben eleveníti meg előttünk a középkort. Hugo Victor elmélkedései szerint ,,e korban megszűnt a történelmi bizonyosság, a képzelet életre szólította a látszatokat. Kihajtottak a mesék, mondák, legendák, megnőttek és egymásba fonódtak és kivirultak a történelmi romok üregeiben, mint az összeomló paloták repedései között a repkény... A civilizáció által ki nem világosított, sötétben maradt területeken megjelent ezer és ezer gnóm, manó, fantom között az ördög, és sziklát állított fel Teufelsíeinnél, létrát Teufelsleiternél, sőt odáig ment szemérmetlenségében, hogy Gernsbachban, a Fekete Erdő közelében prédikált a templomi gyülekezetnek. Isten azonban felgörgette a folyó túlsó oldalán az Angyal szószékét. . . Egy másik démon Düsseldorfnál átkelt a Rajnán és összehajtogatva vitte a hátán, mint egy lisztes zsákot, azt a hosszú homokzátonyt, amelyet Leydennél szedett fel a tenger partján, hogy elborítsa vele Aachent. Ütközben elfáradt, és mivel egy öregasszony félrevezette, ostobán egy császári város kapujánál dobta le terhét, ahol a homokzátonynak most Bloosberg a neve . . .'

,2

3 A jáki mondák változatainak jóformán minden elemét meglelhetjük ebben az érdekes felsorolásban, mert a mondák is vándorolnak, és titokzatos módon átformálódva tapadnak egy-egy kisebb emberi közösség hiedelemrendszeréhez.

2

4 Bárdosi János jól megokolt, logikus véleménye szerint az általa bemutatott jáki mondák „azért keletkezhettek a nép ajkán, mert ezeket az oszlopokat az emberek nem mint épületelemeket, épületrészeket láthatták, hanem használaton kívüli, rendeltetés nélküli, különös formájú, rendkívüli nagyságú köveket. Ha méreteiket tekintjük, nem is csodálkozhatunk, hogy az ördög mesterkedésével (értsd: értelmetlen ártó tevékenységével) próbálták ottlétüket megmagyarázni. Természetesen ebben az is befolyásolhatta őket, hogy ezek a kövek a templom közelében találhatók, s így az isten, a pap és az ördög ellentét a magyarázatot keresők képzeletében jobban érvényesült."

2

5 A nagyszerű templom létezése, az iránta való érdeklődés felélénkülése volt az oka annak, hogy a falu népe is kíváncsiskodni kezdett a templom hajdani építésének előtte érthetetlen problémái iránt. Baumgartner János, a község egykori tanítója a Vas megyei tanítóegyesület jáki közgyűlésén 1885-ben Stegmüller János jáki apát kutatásai alapján foglalta talán először össze nyilvánosan a község történetét. A templomról szólva elmondotta, hogy Szabó Imre megyéspüspök 1880. augusztus 5-én tett először lépéseket a restaurálás ügyében, de a szükséges pénzalap lassan gyűlt össze.

2

6 Az újjáépítés az említett előadás után 1896—1904 között folyt le, Schulek Frigyes tervei szerint Gyalus László mérnök vezetésével.

27 Ez a majd egy évtized elég hosszú volt ahhoz, hogy a munka lassú menetéről tréfás szóbeszédek keletkezzenek a jáki parasztság körében is. Szerintünk az ördögmesék kialakulásának ez a körülmény a történeti bázisa. A kezdet keresésében nem lehet messzebbre mennünk. 269.