Dömötör Sándor: A jáki „ördögkövek” mondájának képzettörténetéhez (Savaria Múzeum Közleményei 39. Szombathely, 1966)

A Bárdosi János által gyűjtölt 2. történetben az ördög és egy fazekas találkozása idején kezdték el a templomot építeni. (Ez az építő tevékenység lehet a templom restaurálása is.) Az ördög az építéshez szükséges időt ekkor oly hoszszúnak találta, hogy a fazekasnak lehetetlennek látszó fogadást ajánlott fel. A fazekasnak a fia, a pap azonban túljárt az ördög eszén. Mikor látta, hogy az ördög a fogadásban előírt római kővel visszatérőben van, sietve mondta a misét, így mire az ördög a templomhoz ért, végzett vele. Az ördög tehát elvesztette a fogadást, mérgében földhöz vágta a követ, amely kettétört.

9 A 18. történetben az ördög azzal próbálta megakadályozni a templom felszentelését, hogy egy nagy követ akart rádobni. Amikor azonban az óriási követ cipelte, megbotlott, elesett, és az elejtett kő háromfelé tört. „Nem is olyan régen hozták le a kettőt a domb feljáratához, a harmadik meg ottmaradt a ház előtt."

w Bukics bácsi mondájában a mise ördögűző-távoltartó szertartás és nem csel, amivel a templom szolgái, papjai, vagy építői becsapják az emberek jámborságán feldühödő ördögöt. Megállapíthatjuk, hogy sem a Bárdosi által feljegyzett mondák, sem idézett részeik nem a középkor vallásos eszmevilágát tükrözik. hanem a vallásos ideológia és egy másik, előttünk ismeretlen ideológia ellentmondásait. Két egymással ellentétes, hiedelmeken alapuló gondolatrendszer harcát, amely mosolyban, derűben oldódik fel, annyira hihetetlen, annyira túlhaladott.

1

1 Berze Nagy János véleménye szerint a Rászedett ördög csoportba tartozó mesék tanulmányozása során megfigyelhető, hogyan alakulnak át a csodás meseelemek tréfaszerű történetté.

1

2 A pócsfalvi változatban az arannyal telt zsákot cipelő ördög annyira szuszog, hogy a fonóasszonyok guzsalyaikkal együtt a levegőbe emelkednek.

1

3 Torontál megyei mesében a kincset cipelő sárkány akkorákat fúj, hogy annak szele hazatolja a cigányt. A sárkány a sok cigánypurdé láttára azt hiszi, hogy az ördögfiak meg akarják enni és elszalad.

1,

4 A szegedi mesében a király agaraitól ijednek meg az ördögök, mert azt hiszik, hogy papok — és eldobják a hátukon cipelt terhet.

1

5 Besenyőteleki mesében az ördög a pénzes zsákot a cigány házára dobja, hogy összedőljön.

1

3 Hódmezővásárhelyi mesében a szegény suszter az óriásoktól egy zsák aranyat kap, amelyet helyette az egyik óriás cipel haza. A suszter előremegy, hogy elzárja oroszlánjait, amelyek óriáshússal élnek. Az óriás a nehéz terhet ledobja és elfut.

1

7 Ilyenféle történetkékkel nemcsak hazánkban találkozunk. Az ördögök létezéséről kialakult néphit a középkor folyamán erősen keveredett a vallásos tanításokkal. Különösen Németországban fejlődött ki az ördögnek valóságos kultusza, amely még a protestáns vallásos tanításokba is behatolt.

1

8 Mind a katolikus, mind a protestáns ördög démonikus alakja a néphiedelmek egyéb szörnyeinek tulajdonságait is magába olvasztotta

1

9 — mint az idézett magyar meserészletek is mutatják. Az ördög — vagyis a megtestesült rossz, gonoszság, ártalom — földi uralmába vetett vallásos hiedelem a hűbériség válsága idején, a polgári fejlődés kibontakozási korában, Európa fejlettebb országaiban jelentkezett a legerősebben. Szellemes csipkelődéseivel az ateista irodalom is népszerűsítette a rászedett ördög szóhagyományos alakját.

2

0 Hugo Victor rajnai útirajzában az aacheni dóm építésével kapcsolatban mond el a jákihoz hasonló anekdotikus történetet. A dómot építtető polgároknak az építés közben elfogyott a pénzük. Tanakodtak, mitévők legyenek, honnan szerezzenek pénzt. Tanácstalanságuk idején felkereste őket az ördög és felajánlotta nekik a hiányzó összeget azzal a feltétellel, hogy visszafizetni sem 268.