Horváth Ernő: Vas Megyei Természetvédelmi napok 1964 (Savaria Múzeum Közleményei 33. Szombathely, 1964)

szethez ébrentartani, aktivizálni és igényessé tenni. A természetvédelem tárgyainak felsorolása és részbeni bemutatása után a természetvédelem eszközeit ismertette, melyek lehetnek adminisztratív intézkedések, de a legcélravezetőbb a nevelés és az ismeretterjesztés. E két utóbbi célt kívánta szolgálni a kiállítás további része. A második fejezet három alcím alatt, 16 tabló felületen mutatta be Vas megye természeti értékeit. Az első alcím alatt az arborétumokkal és parkok kai (Kámon, Jeli, Szeleste, Sárvár, Zsennye, Körmend, Vép) ismerkedhettek meg a látogatók sok színes és fekete-fehér fényképen keresztül. A második alcím alatt megyénk jellegzetesebb tájképi szépségeit mutattuk be (pl. Kőszegi-hegység, Őrség, Sághegy, Rába, Kemenesalja). A harmadik alcím alatt 4 tabló felületen és 2 állóvitrinben mutattuk be természeti ritkaságainkat; kőzeteket, őslényeket, növényeket, állatokat. A harmadik fejezet a pusztítások bemutatását célozta, mivel természeti értékeink sokszor esnek áldozatul vandál pusztításnak. Ezek elindítói: önzés, hozzánemértés, nemtörődömség. A helyzet javulását csak szívós felvilágosító munkától remélhetjük. A negyedik fejezet a „Természetvédelem az ember szolgálatában" tárgykörrel foglalkozott. Az erdészeti ncvénynemesítéshez a kiindulási anyagot és a kezdeti megfigyelési lehetőségeket az arborétumok szolgáltatják. A honosításra alkalmas fajok kiválasztására is arborétumokban nyílik lehetőség. így figyeltek fel pl. a méhészetileg igen reménytkeltő kínai származású mézesfa (Evodia hupehensis) és a mazsolafa (Hovenia du.lcis) kiváló tulajdonságaira. Itt tehát a természetvédelem közvetve gazdasági célokat szolgál. Szolgál azonban esztétikai célokat is, melyek végeredményben az emberek harmonikus alkotókedvének fenntartása szempontjából nélkülözhetetlenek. A kiállítás először mutatta be a nagyközönségnek a jövőben (1965—75) elkészülő szombathelyi parkerdő tervjavaslatát, melyet Nagy László erdőmérnök készített el. A természetvédelem tudományos célokat is szolgál, mint amilyen a kutatás számára megőrzött és eredetiségében fenntartott egy-egy láp a maga jellegzetes élővilágával. A kiállítás ötödik fejezete a „Természetvédelmi és tájesztétikai törekvések Vas megyei emlékanyagá"-t mutatta be 3 lapostárlóban elhelyezett dokumentációs anyagon. A természetvédelem az állatvédő egyesületek működésével indult a századforduló idején. Ezen dokumentumait láthattuk az első tárlóban. A tágabb értelemben vett természetvédelem az 1920-as években indult el Gáyer Gyula és Pauer Arnold munkásságával. Munkájuk emlékanyaga a 2. tárlóban nyert elhelyezést. Ugyancsak e tárlóban mutattuk be az újabb Vas megyei természetvédelmi mozgalom utóbbi öt esztendejének fejlődését a Természetvédelmi Napok meghívóinak tükrében. Nagyon érdekesek ezek a dokumentumok, és a természetvédelmi csoport munkájának eredményességét szemléltették. 1960—62-ig e rendezvények még mint „Jeli Napok" kerültek megrendezésre. 1960-ban 40 db géppel írott meghívót küldtünk szét, s a meghívottak közül 38 fő jelent meg Jeliben. 1961-ben már 100 db stencilezett meghívót készítettünk, s az összejövetelen 130 fő jelent meg. 1962-ben 300 db nyomdai úton előállított meghívó invitálta az érdeklődőket Jelibe. A meghívottak közül mintegy 250-cn meg is jelentek. 1963 fordulópont rendezvényeink sorában, ugyanis az eddig egynapos, kirándulás jellegű rendezvények egyhetes, jórészt ismeretterjesztő, a természet megszerettetését és ez által megvédését célzó rendezvénysorozatokká bővültek. 1963-ban 500 db nyolcoldalas műsorfüzetet, illetve meghívót nyomattunk, melynek külső borítólapját egy jeli részletet ábrázoló fekete-fehér 456