Horváth Ernő: Vas Megyei Természetvédelmi napok 1964 (Savaria Múzeum Közleményei 33. Szombathely, 1964)

mezői lesznek. A befejező, s mintegy összefoglaló előadást dr. Dallos István szakfelügyelő tartotta. „A középiskolai biológiai tanterv bőven ad lehetőséget a természetvédelem tanításának és az arra való neveltségnek a befejezésére" — mondotta. „A tanulók biológiai és földrajzi alapismereteik alapján belátják, hogy a kert, park, műtáj műalkotások. Nekünk ezért műértő ifjúságot kell nevelnünk, amely az élet bármely munkaterületén is áll majd, mindig azon szorgoskodik, hogy mind az eredeti természet, mind a műtáj, a park, az arborétum sértetlenül és háborítatlanul álljon az ember javára, felüdülésére és hasznára. A műértő tiszteli a művészt, és nagyon vigyáz a műalkotásra." Ezután a tanterv és tananyag nyújtotta lehetőségeket elemezte, majd azzal fejezte be mondanivalóját, hogy „az új iskolareform és az egymásra épülő tantervek lehetővé teszik, hogy állandóan bővülő ismeretkörrel kiépülhessen a természetvédelem ismeretanyaga a tanítás keretében, melynek eredményeként érettségizett ifjúságunk rendelkezni fog mindazokkal a sajátságokkal, amelyeket szocialista hazánk tőlük a természetvédelem területén elvár és követel." A nevelők számára elhangzott értékes előadások utáni hozzászólásokból az volt érezhető, hogy helyes útra léptünk, amikor az oktatásban is helyet kapó természetvédelem problémáinak napirendretűzését elhatároztuk. Május 15-én a megyei tanács mezőgazdasági osztályának messzemenő támogatásával az idén sikerült megszervezni a Vas megyében parkot kezelő intézmények képviselői részére a továbbképző tapasztalatcserét, mely egy körút során (Gyöngyöshermán—Bogát—Vép—Szeleste) kívánt példákkal szolgálni, hogy hogyan nem szabad, illetve hogyan kell a parkokat kezelni, fenntartani, illetve továbbfejleszteni. A szakszerű bemutatót Retkes József kertmérnök tartotta. Délután a Művelődési és Sportház előcsarnokában nagy számú hallgatóság előtt került megrendezésre a „Vas megye kertkultúrájáért" c. ankét. Dr. Zsigmond László megnyitója után dr. Domokos János tanszékvezető egyetemi tanár tartott vitaindító előadást. Vázolta Vas megye kedvező természeti adottságait, az ebből fakadó lehetőségeket és az elmúlt időkből ránk maradt haladó hagyományokat, melyek mind arra köteleznek, hogy Vas megye kertkultúrájának felvirágoztatása érdekében éljünk a lehetőségekkel, melyek a népgazdaság számára is nagy megtakarítást és hasznot jelenthetnek. E területen elsősorban a szombathelyi városi kertészetre várnak nagy feladatok. Itt kell megtermeszteni az ország számára a reprezentatív és népparkok szükséges örökzöldéit, elsősorban a fenyőfélék csemetéit, valamint Nyugat-Dunántúl mészmentes talajain és magas pára tartalmú területein oly kedvező feltételeket találó, s jelenleg súlyos devizákért Nyugat-Európából vásárolt Rhododendronokat és Erica-kat. Hogy ezen a téren rentábilis termesztés alakulhasson ki, a területi bázisokat megfelelően át kell csoportosítani. Az első hozzászóló Sándor József volt az Építésügyi Minisztérium részéről. Elmondotta, hogy „a ma építkezései az emberért történnek, s e célok kötelezően előírják a tervezőknek a parkok építését is". A gyárak, üzemek a legtöbb esetben kedvezőtlen hatásaik révén kellemetlenek a lakosság részére, ezért újabban az üzemeket erdőpásztákkal kívánják a lakott helyektől elkülöníteni. Mindezekből az következik, hogy az építkezések mind nagyobb igénnyel jelentkeznek a dísznövénytermesztés felé, melyet csak helyes szervezéssel lehet megfelelően kielégíteni. Utána dr. Pajor Géza, a szombathelyi KÖJÁL főorvosa beszélt a települések zöld területeinek közegészségügyi szempontból való rendkívül jelentős voltáról. A nagyvárosokon belül a zöld területek a tüdő szerepét töltik be; megkötik az emberi szervezetre káros széndioxi461