Horváth Ernő: Vas Megyei Természetvédelmi napok 1964 (Savaria Múzeum Közleményei 33. Szombathely, 1964)

dot, és ugyanakkor a szükséges oxigént szabadítják fel. Ez azonban csak egyik szerepük. Emellett nagy a jelentőségük a zajcsökkentés, a por és korom részecskék felfogása és nem utolsó sorban a zöld színnek és magának az esztétikai hatásoknak az emberi szervezetre gyakorolt nyugtató és üdítő hatásai révén. Mindezek közegészségügyi vonalról igényelik a dísznövényeket. Zsi ros Béla a Sasadi Tsz részéről szólalt fel, s hangsúlyozta a virágpiac szegényességét, választéktalanságát, melyen a Szombathelyi Kertészeti Vállalat országos szinten is változtathatna Rhododendronok, Ericak, Kamélia-félék megfelelő számú előállításával. Szendrődi József a Fővárosi Kertészeti Vállalatot képviselte az ankéton. Felszólalásában elmondotta, hogy „Szombathely említése a régésznek Savariát, a sportolónak a fedett stadiont, nekünk, kertészeknek a herényi fenyőfaiskolát, a kámoni arborétumot és újabban a jeli arborétumot jelenti." „Szombathelynek tehát a magyar kertészet történetében tradíciója, s ebből kifolyólag küldetése is van." Egyetlen hely az országban, ahol „világszínvonalon" lehet megtermelni a legkülönfélébb fenyőket és örökzöldeket. A hazai igények napról napra nőnek és az exportlehetőségek is jelentkeznek. Felelőtlenség lenne ezeknek szemet hunyni. Retkes József, a kámoni arborétum munkatársa arról szólt, hogy „Vas megye predesztinált bizonyos kertészeti termékek megtermesztésére." Ezek között ő is a fenyőfélék és örökzöldek előállításának fontosságáról beszélt, melyet még egy felvirágoztatható termelési ággal, a kötészeti alapanyagok megtermesztésének szükségességével egészített ki. Mindezekhez az örökzöld alapanyag itt szabadföldben fillérekért előállítható lenne, míg azt az igényesebb kötészetek költséges melegházakban állítják elő. Előadta Bánó István erdőmérnök javaslatát is, mely ugyancsak Szombathely fáskultúrájával kapcsolatos, és Szombathely város egységes zöldövezetének kialakítását célozza. E szerint a várost észak felől egy zöldövezeti sávval kellene körülvenni, mely egyrészt megvédené a várost a hideg északi szelektől, másrészt a lakosságnak egy közeli körséta helyet biztosítana. A máris meglevő adottságokat csak kisebb helyeken kellene kiegészíteni, de addig, míg beépítések révén ezek a lehetőségek meg nem szűnnek. Utolsó felkért hozzászóló Sövegjártó László, a Szombathelyi Kertészeti Vállalat igazgatója volt, aki vázolta a vállalat jelenlegi helyzetét, melyben a fent vázolt feladatok megoldására képtelen. A berendezéseik elavultak, a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek korlátozottak. Kérte az illetékeseket, hogy vizsgálják felül a vállalat helyzetét, és teremtsék meg a lehetőségét, hogy a még ma is híres faiskola valóban méltó legyen hírnevéhez. Ezek után dr. Zsigmond László javasolta, hogy a Kertészeti Egyesület az MTESZ kebelén belül, a szakemberek összevonásával készítsen konkrét tervet a vállalat fejlesztésére, melyet a felettes hatóságának mielőbb nyújtson be. Az MTESZ részéről Borsos Zoltán titkár vállalta az ügy szervezésének lebonyolítását. Az ankét ugyan főleg egy vállalat termelési és gazdasági problémáival foglalkozott, ezek a problémák azonban egész Vas megyét érintik, s nagyon kedvező hatással lehetnek egész megyénk patinás kertkultúrájára. Május 16—17-én a nagyközönség részére megnyíltak megyénk jelentősebb arborétumai, mint Jeli, Kámon, Sárvár, Szeleste. A közönség élt is a lehetőséggel, hiszen csak Jelibe, a nehézkes megközelítési lehetőségek ellenére is, több mint háromezer ember látogatott el vasárnap, gyönyörködni a virágdíszbe öltözött arborétumban. A parkok, arborétumok, rezervátumok a maguk csendjével, nyugalmával, szépségével szolgálják az emberek érdekeit, éppen ezért rosszallásunkat kell kifejezni a vasvári járási ifjúsági találkozó szervezői felé, akik 462