Szentléleky Tihamér: Savaria az antik irodalomban (Savaria Múzeum Közleményei 19. Szombathely, 1962)
„Impp. Valentinianus, et Valens A A. ad Probum Pf. P... Dat. IX. Kai. Jul. Sabariae Valentiniano et Valente coss." A másik a 369. évből. (18) „Imppp. Valentinianus, Valens, et Gratianus AAA. Probo Pf. P... PP. VII. Id. Jan. Sabariae Valentiniano NB. P. et Victore Coss." Valentinianus és Valens Augustus császárok Probus praefectus praetoriöhoz ... Kelt július 9-én Savariában Valentinianus és Valens konzulságának évében. Valentinianus, Valens és Gratianus császárok Probus praefectus praetorióhoz... Kelt januúr idusának 7.,napján Savariában Valentinianus és Victor konzulsága idején. A IV. század elején értékes forrásanyagot tartalmaz az egykori Savaria történetére vonatkozóan a szentek életének leírása. Eusébius foglalja össze a Savariában vértanúhalált halt Quirinus püspökre vonatkozó irodalmi megemlékezéseket. Eusébius synkronisztikusan összeállított világtörténete Quirinus halálának az egyes szerzőknél más-más időpontra tett tényét szerzőnként évekre bontottan ismerteti. (19) Ugyancsak ismeretes az ókori irodalomból touresi Szt. Márton savariai születésének ténye. Sulpicius Severus emlékezik meg erről. (20) „Sabariae Pannoniarum oppido oriundus fűit, sed intra Italiam Ticini altus est, parentibus secundum saeculi dignitatem non intimis, gentilibus tarnen. Pater eius miles primum, post tribunus militum fűit." A pannóniai Sabaria városból származott, de Itáliában Ticinumban nevelkedett, szülei a világi méltóság szempontjából nem voltak alacsonyak, de pogányok voltak. Apja katona, majd katonai tribunus volt. Ammianus Maroellinus, ki a barbárok elleni hadjáratok során hosszabb időt töltött Pannónia provinciában, Valentinianus császár 375-ben bekövetkezett tragikus haláláról is megemlékezik „Rerum gestarum libri I—XXXI." c. munkájában, mely ránk maradt töredékében a 353—378. évig tartó időszak történetét öleli fel. Az egész munka eredetiben Nerva principatusától a Valentinianus halála utánig terjedő időszak történetét tartalmazta (96—378), azonban csak a XIV—XXXI. számú könyvek maradtak fenn. Művében a történelmi események mellett az egyes népekről, szokásokról és vidékekről is megemlékezik. Pannóniában ebben az időben a föderatív népek áttelepedése miatt már nem volt nagy különbség az egykori barbaricum és a provincia között, különösen ha az eseményeket egy előkelő görög családból származó magasrangú katona, Ammianus Marcellinus szemével nézték. XXX. könyvében emlékezik meg az igen fontos 374—375. évi eseményekről, midőn Valentinianus császárnak téli szállásra Savariába kellett visszavonulni, mert másutt alkalmas helyet feltalálni nem lehetett. (21) És mivel ezeken a vidékeken a hideg évszak mindent jéggel szokott borítani, alkalmas téli szállás után nézett. Ilyen hely nem volt, csak Sabaria, noha ez akkorában elég védtelen hely volt, az egymást érő csapásoktól kimerült. 375-ben, midőn Valentinianus Savariából a téli hónapok után távozóban volt, a császári fürdő tetejére kuvik szállott, melyet nyilakkal nem tudtak elta„Per tr actus conglaciari Frigoribus adsuetos commoda quaerebat hyberna: nullaque sedes idonea reperiri praeter Sabariam poterat, quamvis eo invalidam tempore, adsiduisque malis afflictam." 23