Szentléleky Tihamér: Savaria az antik irodalomban (Savaria Múzeum Közleményei 19. Szombathely, 1962)

lálni, ezt baljós jelnek vették. Midőn a császár a várost el kívánta hagyni, távozását a kapunak megrongálódása akadályozta. (22) „Apud Sabariam, eodem adhuc constituto, bubo culminibus regii lavacri insidens, occentansque funebria, nulla jacientium sagittas, et lapides contemplabili dextera cadere potuit, certatim licet ardenti studio petebatur. Item cum ab urbe praedicta tenderei ad procinctum, per portám voluit, unde introivit, exire, ut omen coliigeret, quod cito remeabit ad Gallias. Cumque locus adgestis ruderibus neglectus purgatur, lapsam jorem ferratam, quae exitum observit multiludo remover e non potuit viribus magnis enisa; et cum frustra tereret diem, coactus per aliam egressus est portám." Sabariába pedig még a császár ottléte alatt kuvik szállt a fejedelmi fürdőház tetejére, gyászos éneket hallatva, hiába dobálták nyilakkal és kövekkel, nem volt oly gyakorlott kéz, mely a legjobb igyekezet ellenére eltalálta volna. Űgyszintén, amikor a fentnevezett elindult a hadjáratra, azon a kapun akart kimenni, amelyen bevonult, mert ez annak jeléül szolgált volna, hogy csakhamar visszatérhet Galliába. De midőn az elhanyagolt helyet a felgyűlt törmeléktől meg akarták tisztítani, egy megvasalt kapuszárny lezuhant és sok ember együttes ereje nagy erőfeszítés ellenére sem tudta az útból eltávolítani: ezzel egy napot elvesztegetve, kénytelen volt (Valentinianus) más kapun át távozni. Ammianus Marcellinus a baljós jeleket azért csoportosítja Valentinianus hadbamenetele elé, mert Savariából eltávozva a császár a dunai limes mellett barbár követeket fogadva hirtelen rosszul lett, és meghalt. A szomorú eseményekkel teli időszak Pannónia, és így Savaria teljes pusztulásához vezetett. Midőn a 455. évnél Cuspinianus krónikája Savaria pusztulásáról szól, a földrengés már csak az épületeket tudja rombadönteni, mert évtizedekkel előbb a római közigazgatás és városi élet a barbár pusztítások folytán Savariában is megszűnt. IRODALOM 1. Schoenvisner /.: Antiquitatum et históriáé Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus. Pest, 1791. 2. Paulovics I.: Savaria — Szombathely topográfiája. Szombathely, 1943. 3. C. Pltnius S. malőr: Naturalis história, libri III., caput XXIV. 4. c. Tacitus: Annales, libri 12, caput 27, 32. 5. Dio Cassius: História Romana, libri LX. 6. A. Victor: Epitome, caput 5. 7. Spartianus: História Augusta, Seplimius Severus, caput 5. 8. Itinerarium Antonini 109. 1. 9. Uo. 122 1. 10. Uo. 123 1. 11. Uo. 123. 1. 12. UO. 123-124 1. 13. UO. 126 O. 14. Tabula Peutingeriana: 59 1. Segment IV. C. 15. Codex Theodosianus Tit. I. leg. I. 16. Uo. Tit. X. de petitionibus. leg. VI. 17. Uo. Libri XII. Tit. XHI. lex III. 18. Uo. Libri XII. Tit. VI. de susceptoribus. lex XV. 19. Lásd: Schoenvisner i. m. 127 1. 20. Sulpicius Severus: De vita beati Martini, caput 2. 21. Ammianus Marcellinus: Rerum gestarum, libri XXX. caput 5, 14. 22. Codex Cuspinianus. 24