Szentléleky Tihamér: Savaria az antik irodalomban (Savaria Múzeum Közleményei 19. Szombathely, 1962)
„Hoc tempore Niger Pescennius Ebben az időben Pescennius Nigert apud Antiochiam, in Pannoniae Saba- Antiochiában, Septimius Serverust a ria Septimius Severus creantur Au- pannóniai Savariában császárrá vágusti." lasztották. Meg kell azonban jegyezni, hogy a História Augusta egyik szerzője, Spartianus, Septimius Severus császárrá választásának helyét Carnuntumhan (mai Deutschaltenburg, Septimius Severus helytartói székheiye) jelöli meg. (7) „A Germanis legionibus... Impera- Septimius Severust a germán létor est apellatus apud Carnuntum Idi- giók augusztus idusán Carnuntumban bus Augustis." császárrá választották. Értékes adatokat közölnek az ókori Savaria helyzetéről az útismertetések. A város ókori elődének neve többször előfordul az Itenerarium Antoniniben. Az Itenerarium Antonini alatt két könyvet értenek, melyekben a római birodalom útrendszerét írták le. Pontosan jelölték a jelentősebb római városok között kétszer ezer lépéseket. Az Itenerarium nevét onnan kapta, hogy készíttetőjének Antonius Pius császárt (138—161) tartották. Savaria nevét több helyen említi. Először a Sirmium és Vindobona útvonalon Mogentiana és Scarabantia között (8), majd a Vindobona—Poetovio útvonalon Scarabantia és Arrabona között (9), a Poetovio—Carnuntum útvonalon Salle és Scarabantia között (10), a Sabaria—Brigetio útvonalon Bassiana előtt (11), a Sabaria—Aquincum útvonalon Mestriana előtt (12), a Sabaria—Vindobona útvonalon Scarabantia előtt (13). Másik igen fontos útismertetés a Tabula Peutingeriana. Alexander Severus idejében 230 körül készítették. Egy XIII. századi másolat maradt csak fenn, melynek első tulajdonosa Peutinger augsburgi tanácsos volt. A térkép a római birodalmat észak—dél irányban perspektivikusan, majd ehhez viszonyítva nyugat—kelet irányban széthúzottan mutatja be. Savariát a térképen jelölt mai Balaton tótól nyugatra látjuk. A város egykori jelentőségére utal, hogy a Sabaria név elé két kaputornyot rajzoltak. (14) Üjból megnövekedik Savaria jelentősége a IV. század elején. A III. század végétől gyakran lépik át a hunok elől menekülő barbár szarmata, germán népcsoportok a Duna vonalának évszázadokon keresztül szilárd erődrendszerét. Ez időben a birodalom, de különösen az északi Pannónia provincia már nagy válságokkal küzd. A barbárok ellen hadjáratokat vezető császárok mind többször kénytelenek Pannóniában tartózkodni. A császári rendeletek keltezése arra mutat, hogy az Augustusok és Caesarok hosszabb ideig Savariában időznek. 322-ben Constantinus császár Szombathelyről keltezi a lusitaniaiakhoz intézett rendeletét. (15) „Imp. Constantinus A. ad Lusitanos... Constantinus Augustus császár a Dat. VIII. Kalendas Aug. Sabariae. ^it^fl-L^Savariában. ProbiaProbiano et Juliano VV. CC. Coss." nus és Julianus konzulsága idején. 352-ben kelt ugyancsak itt Constantius rendelete. (16) „Constantius A. ad. Eusebium Com. Constantius Augustus Eusebius Colt. P Dat. VIII. Id. April. Sabariae. mes r e* privatae-hez... Constantio A. III. et Constante iterum _ Kelt április idusának 8 napján Savariaban. Constantius Augustus Coss. harmadik és Constans második konzuli évében. Végül Valentinianus két rendelete is Savariából kelt. Az egyik a 368. évből. (17) 22
