Bárdosi János: Kenéz díszített házoromzatai és kapufái (Savaria Múzeum Közleményei 12. Szombathely, 1961)

tett, kiegészített. A korábbiakat zsúppal, az újabbakat pedig cserépzsindellyel fedik. A házak fala többnyire fehérre meszelt, ritkábban sárgára, alul esetleg kék vagy szürke sávval ellátott, hogy az eső okozta sárfröcsekek ne látszódjanak úgy, mint a fehér falon. Űjabban már élénkebb színeket is használnak a ház falának festésére. A sövény- és tömésfalú házaknál az oromzatra korlátozódik csupán a díszítés, mert ezeknél a vakolatdísz nem alkalmazható — vagy csak a legkisebb mértékben — ,,mivel az nem áll meg a falon". A téglából épített homlokzatok viszont — az oromzaton kívül —• a legtöbb helyen még az ablakok körül is díszítettek. A fal vakolatából domborúan kiképzett minták nagyon változatosak. A vakolatdíszeket kőművesek formálgatják és nagyon ügyesen variálják mintázó szenszámaikkal. A homlokzatoknak csak az oromzati részével kívánunk behatóbban foglalkozni, mivel ezt tűztük ki célul. Mielőtt azonban erre rátérhetnénk, egy pillantást kell vetnünk a tetőtípusokra és szerkezetükre, amik az oromzat kiképzésében lényeges szerepet játszanak s azok formáját is meghatározzák. A régi házak tetőszerkezete szelemenes, ollólábas, ollótetős, csak a legújabbak széklábasak. Tetőformájuk; sátortetős, farazatos, vagy üstökös, kontyos, amelyeknél elől — az előbbiekhez viszonyítva — már csak félsátoralakú tetőrész nyúlik le. A korábban épített házak közül Kenézben csak egy sátortetőset találunk, a többi mind üstökös. TJjabban már nyeregtetőseket is építenek háromszögformájú oromfallal, vagy tűzfallal. Ahol a farazat nem teljes, hanem a kisragok segítségével kiképzett kisebb-nagyobb üstök miatt csonka, ott az oromzatot oldalról a kisollólábak, alul az átavető, felül pedig az ollókötés vagy kötőgerenda határolja. Az üstökös házakat tulajdonképpen átmeneti formának tekinthetjük a sátortetős és nyeregtetős között, mivel az üstök a sátortető maradványaként fogható fel. Községünkben olyan házak is akadnak. amelyeknek az eleje üstökös, a hátulja viszont farazatos. A díszítésre az üstökös és a nyeregtető ad lehetőséget, mert ezeknek már oromzatuk is van, amely az előbbinél trapézalakú — mivel a sátortetős formából visszamaradt üstök a nyeregtetős házaknál látható háromszög felső részét lecsonkítja — az utóbbinál pedig háromszögformájú. A ház oromzati részét korábban függőlegesen elhelyezett deszkákkal zárták el. Ezekbe kerek-, kereszt-, szívalakú stb. szellőzőnyílásokat vágtak díszül. Padlásfeljáróul az oromzati rész itt nem 5. SÁRVÁR. 1961. 65