Buocz Terézia: A Rumi úti borostyánkő-faragványok (Savaria Múzeum Közleményei 9. Szombathely, 1960)
Webster 1 7 műve szerint viszont, ahol a Pollux Onomastikonjában felsorolt típusokat próbálja egyeztetni a maszkokkal, az ún. „leány" típus leírásával egyezik meg a Rumi úti maszk. Ez az eset is azt a fentebbi megállapítást igazolja, hogy a férfi és női maszk között valóban nem vagy igen nehezen tehető különbség. A legvalószínűbbnek látszik azonban, hogy leletünk női, mégpedig tragikus maszkot ábrázol. Problematikus rendeltetése is, mivel belül üreges, a hátlapján tolóval elzárható, ugyanakkor a szeme és szája átfúrt. Talán kenőcs- vagy igen erős illatszer-, esetleg méregtartó lehetett, és a száj és a szem nyílását idegen anyaggal fedték be. Vele megegyező, borostyánból készült maszkot ez idáig még nem ismerünk. Igen elterjedt viszont a borostyánból készült szelence, és formái is nagyon változatosak. Sopronban a Csengery utcában előkerült kőossuariumban is volt egy borostyánszelence, amely a pantomimusokat ábrázoló terracottákat utánozta. 1 8 Maszkunk korát a vele együtt előkerült többi borostyán az I. század végére és a II. század elejére keltezi. Szombathelyen már eddig is találtak borostyánfaragványokat, azonban hiteles ásatásból csak igen keveset ismerünk belőlük. A fentiekben tárgyalt borostyánok hiteles ásatásokból származnak, és így korukat a leletegyüttes is meghatározza, amelynek publikálására később kerül sor. Annyit azonban már elöljáróban is mondhatunk, hogy a leletegyüttes anyaga főleg az I. század végére és a II. század elejére jellemző. Bizonyságot nyerhetünk erre vonatkozólag már akkor is, ha csak ennek az egy sírnak az anyagát, az üvegurnával együtt előkerült kerámiát vizsgáljuk meg: 2. sz. lelet elölnézetben 3. sz. lelet 75
