Bárdosi János: Pajtáskertek Gencsapátiban (Savaria Múzeum Közleményei 5. Szombathely, 1958)

Rev2010 C. i i ci BARDOSI JÁNOS: Pajtáskertek Gencsapátiban Gencsapáti a Gyöngyös patak mellett, a szombathely—kőszegi út- és vasútvonal mentén fekszik. „A falutól Ny-ra húzódik a Kőszegtől Szombathelyig elnyúló pliocén dombvonulat, mely itt 30—40 m-rel emelkedik a Gyöngyös ártere fölé. A községtől K-re kisebb-nagyobb dombokkal tarkított, enyhén hullámos vidék terül el".

1 A pliocén dombvonulat és a Gyöngyös között folyik nagyjából ugyancsak észak—déli irányban — a Perint patak, mely vízbőségével elmarad ugyan az előbbitől, medre azonban annál jóval nagyobb és mélyebb. A falu délről Szombathely, nyugatról Búcsú és Perenye, északról Gyöngyösfalu és Pusztacsó, keletről pedig Söpte határaival érintkezik. Gencsapáti két község — Gyöngyösapáti és Nagygencs — közigazgatási egyesítéséből jött létre 1950-ben. Jelenlegi témánk csak a régi Nagygencs községre korlátozódik. A település az 1898- évi IV. tc. 2. §-a alapján kapta a Nagygencs nevet.

2 Korábban Német-Gencs, Német Gench, Német Gents, Gentsch Dorf, Genczh, Gench néven szerepelt. Először 1288-ban „Villa Gench" néven említik.

2 A falu eredeti neve Gench lehetett, és csak a XV. század végén vagy a XVI. század elején kaphatta a Német előnevet, az akkor még ugyancsak .Vas megyei MagyarGencs községtől való megkülönböztetés céljából. A magyar lakosú község Német előnévvel történő megjelölésére az adhatta az okot, hogy Gencs — más környékbeli falvakkal együtt — Kőszeghez tartozott, ez a város pedig 1491-től 1649-ig az osztrák császár tulajdona volt.

4 amit tartozékaival együtt tetszése szerint adományozhatott. A veszprémi káptalan 1392. évi jelentéséből kitűnik, hogy: ,, . . . két Kőszeg vára, és városának tartozékait képezték, Gench, Sebeteleky nevű pusztával, Doroszlow, Azonfalwa, szinte Kazar pusztával, alsó és felső Zakón, Themerd és Luchman Ambrus pusztával".

5 A XIV. században tehát még csak Gench a község neve, viszont 1624-ben Zrínyi György bán már Német-Gencsről írja levelét Kőszeg város bírójának.

1'' A város magyar fennhatóság alá történő visszakerülése után még említik ugyan e községet Gencs néven is az oklevelek, így pl. 1649-ben,

7 vagy 1706-ban

s — lehet, hogy éppen a császári politika visszahatásaként —, azonban a köztudatban egyre jobban meggyökeresedett a Német-Gencs elnevezés, s ez 1898-ig meg is maradt a hivatalos használatban. 5* 67