Bárdosi János: Pajtáskertek Gencsapátiban (Savaria Múzeum Közleményei 5. Szombathely, 1958)

A község — mivel Kőszeg egyik tartozékát képezte — a várossal együtt sokszor cserélt gazdát. Közülük csak néhány jelentősebbet említünk. Zsigmond király 1392. augusztus 15-én Temesvárott kiadott okmányában Gara Miklós bán fiainak, Miklósnak és Jánosnak adományozta a két Kőszeg várat, a „bástyával erősített várost," „Cheznek" várat és az ezekhez tartozó birtokokat, falvakat és pusztákat, tehát Genchet is, „Sebeteleky" nevű pusztájával együtt." A XV., XVI. és XVII. század folyamán elég gyakran váltották egymást Kőszegnek és tartozékainak birtokosai.

1

0 1649. május 12-én III. Ferdinánd király Pozsonyban kelt rendeletében odaadományozta „ .. . gróf Széchy Dienesnek, Széchy Tamás fiának a harmincz éves háborúban, úgy Rákóczy György alatti zendüléskor szerzett érdemeiért Kőszeg várat s ahhoz tartozó uradalmat nevezetesen az Ó-Várt a hegytetején, Nagybarom, Frankó, Lotsmand, Kis-Zsidany, Felső s Alsó-Szakony, Tömörd, Asszonyfa, Gencs, Ludad. Pöse, Doroszló, Lukácsháza falukat. . ."

1

1 Mivel azonban gróf Széchy Diénes 1650-ben meghalt, így fiait, Pétert, Györgyöt és Gáspárt, valamint leányait, Máriát és Juliannát iktatták be ezen javak birtokába.

1" A család fiágon történő kihalása után Széchy Julianna Kéry Ferencné itteni birtokrészét 1695-ben elcserélte Eszterházy Pál kaboldi uradalmával. Széchy Mária „Sennyei Ferenczné örökösei pedig örök részüket a herczegnek 28.000 frton adták el."

1'

1 így került Német-Gencs is Eszterházy Pál tulajdonába. E rövid tanulmányban nem célunk a község történetével általánosságban foglalkozni, csupán településtörténeti szempontból kívánjuk a gencsi részt megvizsgálni. Kutatómunkánkban elsősorban a régi térképek, birtokkönyvek, telekkönyvek és a helyszíni néprajzi gyűjtések adataira támaszkodtunk, mivel ezekből tudhatunk meg legtöbbet a község településére vonatkozóan. Gencs belsősége — a többi Vas megyei községhez viszonyítva — nagyon elnyúlik észak—déli irányban, és mint ahogy az 1898-ban megjelent megyei monográfiában már olvashatjuk: ,,A falu összes házai egyetlen hosszú utczát képeznek, melyen az országút vezet keresztül.'"

4 E hosszú község két részre tagolódik, — helyi elnevezés szerint — a Főszcgre és az Ószepre. Ahogy adatközlőink mondják: „A templomon fölü Főszeg. azon alu Ószeg"

1

r' a falurész neve. Ez a megkülönböztetés már nagyon régi, s valaha még elevenebben élhetett, mint napjainkban, amit az is bizonyít, hogy az 1784-es I. katonai térképfelvételen „Gentsch Dorf" északi felét „Ober", a délit pedig „Unter" Gentsch néven jelölték.

1" Ujabban a falu központi részét — ahol jelenleg a templom, a tanácsház, a kultúrház, a szövetkezeti bolt és az iskolák helyezkednek el — Középszernek nevezik. Ez az elnevezés, illetve megkülönböztetés azonban csak pár évtizede dívik, mióta a község a nagyobb arányú építkezések következtében — egyrészt észak és dél felé, a régi utca folytatásaként, másrészt az ettől keletre és nyugatra létrejövő új utcasorokkal — lényegesen kiterjedt. 68