Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 42. (Szombathely, 2020)
Történettudomány - Horváth Sándor: A trianoni döntés határmenti hatásaiból (Vasi példák alapján)
SAVARIA 42 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2020 I27-I5I Gyilkosságok Az egyéni sorsok legtragikusabbja a gyilkossággal bekövetkező halál volt. Két pap meggyilkolása is a trianoni határhúzáshoz köthető, bár egyiknél sem sikerült feltárni a gyilkosság hátterét, és nem találták meg a gyilkosokat sem. Az egyik meggyilkolt az akkor pornóapáti plébános, Pataki Ferenc (1872-1921) volt. A bakonyi Márkon született a német anyanyelvű Schnellbach családba. A nevét magyarosította. A későbbi burgenlandi településeken szolgált felszentelésétől fogva, majd 1917-ben Pornóapáti plébánosa lett. Amikor 1921. október 5-én (vagy 3-án) meggyilkolták, Mikes püspök így fogalmazta meg halálhírét: „Szomorú szívvel tudatom P. F. pornóapáti pléh. halálát, aki a nyugatmagyarországi politikai zavaroknak áldozatává lett. A nyáron tartott közös lelkigyakorlaton példás buzgósággal vett részt. Mivel ellenségei már hosszabb idő óta támadták, a Nyugatmagyarországon lefojt eseményekre való tekintettel tanácsoltam neki, hogy a nyugalom helyreálltáig ne menjen vissza plébániájára. Ő azonban ártatlansága érzetében és híveit nem akarván e nehéz időkben egyedül hagyni, hazament Pornóapátiba. Okt. 5-én az éj leple alatt ismeretlen egyének behatoltak a plébániaházba és a plébánost elhurcolták. Harmadnap a szomszédos nárai erdőben találták meg összeroncsolt holttestét. Az egyszerű lelkű és buzgó paptársat, kit árván hagyott hívei bánkódva siratnak, az oltártestvérek különös megemlékezésébe ajánlom.”{Géfin 1935: 313-314). Amikor az osztrák államelnök, Dr. Hainisch és a kancellár 1922 húsvétján végiglátogatták az elcsatolt településeket, akkor a pornóapáti látogatásukhoz a Güssinger Zeitung-ban Pataki halálhírét betétként a következő címmel idézték fel: „Egy katolikus lelkész, mint a német népének mártírja”. A meggyilkolására utalva ugyan „Pfarrer Franz Botogi”-nak nevezik, elírva Pataki nevet. Itt írják vele kapcsolatban azt, hogy a magyar bandák el * 5 ragadták és a németsége megvallása miatt meggyilkolták.55 Halálával kapcsolatban Fogarassy László az 1964. június 27-i keltezéssel a soproni származású Lautz Alfréd pornóapáti plébánostól kapott levélből idézett hosszan, amelyből egy részletet idézünk: „Illés György esperes plébános elítéli, hazugságnak és elferdítésnek nevezi a Dunántúli Estilap 1921. IX. 3. cikkét: »A pornóapáti plébános vezekel«, alcím »A szószékről agitált az osztrákok mellett.« A cikket magát nem közölhetem. Aki Schnellbachról Patakira magyarosította nevét, az sose volt hazaáruló agitátor (saját megjegyzésem)! Az utóiratban megemlíti, hogy ő maga akkoriban soproni bencés diák volt és hallomásból értesült, hogy Pataki plébános holttestét kitekert tagokkal találták meg, és valaki látta, hogy ismeretlen tettesek kocsihoz kötve vonszolták volna az úton. Ezt nehezen hiszi el, mert amikor a kocsi érte jött, mindenkit elzavartak onnan. »A kihallgatás jött is, ismeretlen tetteseket mond - t. i. szembesítés után nem ismerték fel - kik voltak az elhurcoló egyének.« Tehát tény az, hogy grófErdődy Tamás a Lajtabánság fennállása folyamán megkezdte a nyomozást, amire Pornóapátiban négy évtized múltán is emlékeztek, de nem tudok róla, hogy a felháborító lincselés tetteseit megtalálták volna. Ismeretlenek maradtak.” (Fogarassy 1997: 41). A petánci (Szécsénykút, Petanjci, Szlovénia) születésű domonkos rendi szerzetes, Mitnyek Mátyás Vincét a frontról hazatérve 1918-ban ideiglenesen a szentkúti plébánia vezetésével bízta meg püspöke. 1923. április 22-én, már az egyházmegyébe felvett papként meggyilkolták. H aláláról Géfin Gyula megállapította, hogy: „Az osztrák csendőrségnek sem a tettest nem sikerült elfognia, sem a gyilkosság hátterét kiderítenie. ” (Géfin 1935: 274). A Güssinger Zeitung 1931-ben a gyilkosság vádjával letartóztatott helyi tanító felmentéséről adott hírt. A gyanú azért terelődött rá, mert haragban voltak egymással. Azonban a perében nem 55 „Ein katholischer Priester ab Märtyrer für sein deutsches Volk. Am 2. April, um Vi 9 Uhr vormittags, langten Bundespräsident und Bundeskanzler samt Gefolge in Pemau ein. Bei dem dort improvbierten Empfang sprach im Namen der Bevölkerung der diplomierte Tierarzt Dr. Rudolf Pßeger und brachte die Bitte vor, daß das deutsche Pemau Österreich erhalten bleibe. Pemau bt jener Ort, wo der katholbche Pfarrer Franz Botogi [sic! H.S.] am 5. Oktober 1921 einen qualvollen Märtyrertod erlitt, weil er den Mut hatte, sich zum deutschen Volke zu bekennen. Ungarische Banden hoben ihn eines Tages aus, schleppten ihn auf einen nahe gelegenen Hügel und ermordeten ihn. ” (Bundespräsident Dr. Hainisch u. Bundeskanzler Schober im Burgenland. - Güssinger Zeitung 12(16): 4., 1922. Oster-Sonderausgabe.) http://epa.niif.hu/03100/03162/00018/pdf/EPA03162_gussinger_zeitung_1922_16.pdf (Hozzáférés: 2020. május 20.) 145
