Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 42. (Szombathely, 2020)

Történettudomány - Horváth Sándor: A trianoni döntés határmenti hatásaiból (Vasi példák alapján)

HORVÁTH SÁNDOR: A TRIANONI DÖNTÉS HATÁRMENTI HATÁSAIBÓL (VASI PÉLDÁK ALAPJÁN) sikerült meggyőző bizonyítékokkal szolgálni a tettét illetően, ezért felmentették - olvasható az újság április 19-i számában. Megjegyzendő, hogy ebben a cikkben a gyilkosság dátumaként április 4 szerepel, nem 22-e.56 Agitációk, meggyőzések Mindkét fél arra törekedett, hogy az érintett em­bereknél agitáljon az ide- vagy az odatartozás vá­lasztása, támogatása érdekében (14. ábra). Egy ilyen - közvetett - agitáció volt az 1921. június 26- án Németújvárott (Güssing, Ausztria) megrende­zett Faludi ünnep. Ennek kertében emléktáblát he­lyeztek el a jezsuita költő, Faludi Ferenc szülőhá­zán. „Ezt a napot az ott összegyűlt nép valóságos nemzeti ünneppé avatta - olvasható a helyi sajtó­ban -. A kormányt dr. Vass József kultuszminiszter képviselte. Jelen voltak Cziráky József főispán, Herbst Géza alispán, Mikes János gróf püspök, Kapi Béla püs­pök, gróf Erdődy Tamás, Bleyer, Huber és Thomas nemzetgyűlési képviselők, Csonkamagyarország na­gyon sok intézményeinek és társadalmi egyesületei­nek Vasvármegye minden városának és községének kiküldöttei. Az emléktáblát Kapi Béla ev. püspök lep­lezte le. Beszédet tartottak Vass kultuszminiszter, Tóth László polg. isk. tanár, Vadász Norbert premontrei tanár, P. Somogyi Miklós jezsuita rendfőnök, Kéky Lajos egyet, tanár, dr. Thurner Mihály soproni pol­gármester, ki többek közt német nyelven a következő­ket mondta: A mi feladatunk németnek maradni, de Magyarországon. Idézi Faludynak egyik igen találó mondását: »Aki gyarló oszlophoz dűl, eldül.«A gyarló oszlop Ausztria. Vigyázzunk, hogy neki ne támasz­kodjunk, mert bennünk is eltemetnek a romok. És ha hazaámlók jönnek, vagy vannak köztünk, fogjunk össze német erővel és kitartással, mert máskülönben elveszünk. (Közbekiáltások: Nein, nein, niemals) Po­rks lelkész mondott ezután rövid beszédet Rohoncz község nevében, ahol Faludy el van temetve. Három nyelven: magyarul, németül és horvátul. ’S7 Az életében már nagy tisztelettel övezett Kincs István kőszegi apátplébános 1921 augusztusában 14. ábra. Faludi Ferenc emléktáblája szülőházán, Németújvárott (Güssing, Ausztria) Figure 14. Memorial tablet on Ferenc Faludi’s house of birth at Güs­sing (Németújvár), Austria kocsival búcsúzni ment az elcsatolandó területre: útközben kiszállt Nagyszentmihályon, Felsőőrön, Pinkafőn (Pinkafeld, Ausztria) és másutt.58 A valamivel korábban Kőszegen fényképész­műtermet nyitó Herbst Pál a határkiigazító bi­zottság látogatásakor másokat is beszervezve Ma­gyarország ellen igyekezett tüntetni. Ezt a Kőszeg és Vidéke többek között így kommentálta: ,A dühös osztrákbarát. Egyik előző számunkban »A határki­­igazitó bizottság Kőszegen« cimü cikkünkben meg­írtuk, hogy Lékán Herbst Pál volt kőszegi fényképész vezetésével is kis kommunista csoport megakarta (sic!) zavarni a magyar haza iránti hűségűkről ta­núságot tevő lakásokat. Erre most Herbst, kis em­berhez nem illő nagy haraggal, egy terjedelmes leve­let küldött lapunknak, melyben a legváltozatosabb gorombaságokkal és fenyegetésekkel adja tudtunkra az őengesztelhetetlen nagy haragját. Kijelenti, hogy ő sohasem volt magyar hát akkor amikor a mi nya­kunkon élősködőit (?) és igy nem is lehet hazaáruló. ”59 Sokkal dühösebb magyarellenes meggyőzés is zajlott. Agitálnak az osztrákok a tervbe vett vissza­csatolás ellen címmel adott hírt két bécsi tanár ak­cióiról a helyi lap. „Az agitátorok közt ott van Dr. Rauhofer és Dr. Wallheim bécsi tanárok és udvari ta-56 Von schwerem Verdacht befreit. - Güssinger Zeitung 1931. április 19., p. 5. 57 Kőszeg és Vidéke 1921. július 3., p. 3. 58 Bucsuzás Nyugatmagyarországtól. - Kőszeg és Vidéke 1921. augusztus 28., p. 2. 59 Kőszeg és Vidéke 1922. március 26., p. 3. 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom