Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 42. (Szombathely, 2020)
Természettudomány - Vig Károly: Impériumváltás előtt és után Romániában. Erdélyi rovarászportrék
SAVARIA 4^ A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2020 23-86 ban jelentkező feladatok elvonták Mailász figyelmét a tudományos munkától. Újabb koleopterológiai cikkel csak 1924-ben jelentkezett, amelyben az Anophthalmus kenderessyi-t írta le (Mallász 1925: 15), amely később a Duvalius budae budae szinonimja lett. 1929-ben René jeannel (1879-1965) francia entomológussal közösen írták le a Duvalius spiessi spiessi alfajt (Jeannel & Mallász 1929:116). Jeannel elsősorban a Pireneusok és a Kárpátok barlangi bogárfaunáját vizsgálta, de számos más csoporttal is foglalkozott. 1928-tól a Román Akadémia tiszteleti tagjává választották. Ez a tény is jól mutatja a román tudományosság irányultságát. Mailász legjelentősebb taxonómiai munkái 1928-ban, 1929-ben és 1930-ban jelentek meg (Mallász 1928a, 1929,1930), amelyekben számos faj, alfaj és változat leírása olvasható; ezek egy része napjainkban is érvényes, bár rendszertani helyzetük változott: Duvalius baznosanuli (= Duvalius budae baznosanuli), Pseudoduvalius diószeghyi (= Duvalius budae diószeghyi), Pseudoduvalius gaali (- Hungarotrechus gaali), ugyanakkor szinonimákat is találunk közöttük: Carabus auronitens decebali (= Carabus auronitens escheri), Duvalius victori (= Duvalius budae budae), Trechus dubiosus (= Trechus malomvicensis), Trechus lepsii (= Trechus malomvicensis), Pseudoduvalius (= Hungarotrechus). Említésre érdemes még megjegyzése az oleanderszender (Daphnis nerii) egyik, felettébb megbízhatatlannak gondolt adatáról (Mallász 1902a). Nem kellett, hogy szigorú kritikus legyen: egyik recenziója (Mallász 1902b) fényt vetett a korabeli természettudományi ismeretek elkeserítően alacsony szintjére is. 1904-ben jelentette meg Hunyad vármegye álskorpióiról készített dolgozatát (Mallász 1904), melyben a területről 21 fajt mutatott ki. A teljességhez tartozik, hogy az általa gyűjtött anyagot a norvég Edward Ellingsen (1855-1938) azonosította. A pókszabásúak vizsgálatát később is folytatta, amit egy 1905-ös dolgozata bizonyít (Mallász 1905). Déván Péterfivel kutatott együtt (Péterfi & Mallász 1905). Munkásságuk legjelentősebb elismerése az 1904-ben, a Királyi Magyar Természettudományi Társulattól kapott Bugát-díj. Sajnálatos, hogy A virágoknak és rovaroknak a beporzásban nyilvánuló kölcsönössége, különös tekintettel Déva flórájára és rovarfaunájára című dolgozatuk kéziratban maradt (Győrffy 1922). Mallász a dolgozatot A rovarok alkalmazkodása a virágokhoz címmel a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Szegeden, 1905. augusztus 27. és 30. között tartott ХХХШ. vándorgyűlésén is felolvasta. Közös gyűjtőútjaik emlékére Mallász még egy bogarat is elnevezett barátja tiszteletére, Otiorrhynchus péterfli névvel (Mallász 1903). A név később az Otiorhynchus remotegranulatus szinonimjának bizonyult. Mallász a Piskiteleptől (Simeria, Románia) nem messze fekvő Tompa (Támpa, Románia) határában miocén rovar-, hal- és növénymaradványokat fedezett fel, melyekről 1912. szeptember 12-én, a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat közgyűlésén A harmadkori rovar- és állatkövületekről címmel tartott előadást. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat 1912-1913-as társulati gyűlésein került előtérbe Mallász József személye, aki átveheti a dévai múzeum igazgatását. Tény, hogy már korábban is hallatta a hangját múzeumpolitikai (és nemzetiségpolitikai) kérdésekben (Mallász 1910a, 1910b; s - 1 - 1910). A dévai múzeumot a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat alapította 1880-ban. Bár a múzeum gyűjteményeinek fejlődése felemás képet mutatott, a jelentős feldolgozó munkának és a pezsgő közösségi életnek köszönhetően 1882 és 1914 között a társulat évkönyvének huszonkét kötete jelenhetett meg. A természettudományos tevékenység az első világháború előtt élénkült meg. Elsősorban az ekkor még Déván tanító, később jeles paleontológussá és címzetes múzeumigazgatóvá lett Gaál István (1877-1957) közölt írásokat a periodikában. A társulat választmányi tagjaként 1912-ben Gaál vetette fel, hogy a társulat elnevezésében is jelenjen meg a természettudomány, mert az utóbbi években épp a természettudományi vizsgálatok voltak a legeredményesebbek. Gaál később is kiállt Mallász mellett. Amikor a magyarországi sajtó nagy csindadrattával bejelentette, hogy Dancza János (1899-1985) a Bükk-29