Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 42. (Szombathely, 2020)
Történettudomány - Horváth Sándor: A trianoni döntés határmenti hatásaiból (Vasi példák alapján)
HORVÁTH SÁNDOR: A TRIANONI DÖNTÉS HATÁRMENTI HATÁSAIBÓL (VASI PÉLDÁK ALAPJÁN) A trianoni döntés után A trianoni döntésről immár történeti, katonatörténeti, politikatörténeti elemzések bőségesen állnak a rendelkezésünkre.1 Arról, hogy a közemberre, a közösségek tagjaira milyen közvetlen vagy közvetett hatása volt, kevesebb szó esik az elemzésekben. Ezúttal - a teljesség igénye nélkül - nyugat-magyarországi példákon keresztül ezt a sokféle hatást kívánjuk érzékeltetni. A példák jelentős részét a Kőszeg és Vidéke folyóirat korabeli számaiban megjelent írásokból válogattuk. Az elcsatolás következményei egyes esetekben ellehetetlenítették a korábbi életvitelt. Az „... úgynevezett trianoni vonal a szó szoros értelmében körbe veszi a falut és annak határát s csak egy oldalon hagy némi nyílást, itt azonban utnélküli dombok zárják el a közlekedést” - írta a Kőszeg és Vidéke újság 1922 júliusában.2 Az akkor Ausztriához csatolt település lakói még a mezőre sem tudnak kimenni anélkül, hogy ne mennének át magyar területre. Teljesen logikus volt, hogy visszakérték magukat Magyarországhoz. I. ábra. Visszacsatolási ünnepség Szentpéterfán 1923. március elején (Savaria Múzeum, Történettudományi Osztály, HP 2841.) Figure 1. Reannexation feast at Szentpéterfa (Prostrum), early March 1923 (Savaria Museum, History Department, HP 2841) A települések javát 1923 elején csatolták vissza, de Szentpéterfát és Olmódot, melyek a két érdekelt biztos között kötött csereegyezmény alapján kerültek vissza Magyarországhoz, a többiekhez képest később, csak 1923. március 8-9-én vették át a magyarok (Suba 2000). Olmód visszacsatolása 1923. március 8-án történt: „Olmód Magyarországé” címmel írt az idézett lap a többségében horvátok lakta kis település visszatérésének ünnepéről (1. ábra).3 A trianoni döntést követően nem következett azonnali területfoglalás. Szentpéterfára csak 1921. december 1-én vonultak be az osztrákok: „az osztrákok megszállták községünket” - jegyzete fel naplójában a helyi tanító, Németh János (Horváth 2011:16). A megszállást követően sok érintett településen elkezdődött a tömegeket is megmozgató nyilvános kampány - kérelmek megfogalmazása, tiltakozó megmozdulások hogy a települést csatolják vissza Magyarországhoz. így volt ez Szentpéterfán is, ott, ahol a falu egy része - a „felső falu” - Ausztriához akart tartozni. A csoport vezetőjének a helyi tanító Skrapits János vendéglőst nevezte meg. A határmegállapító bizottság 1922. március 10-i kiérkezésekor monyorókeréki (Eberau, Ausztria), kolomi (Kulm, Ausztria), tótfalusi (németül: Winten, napjainkban Eberau része, Ausztria) és kertesi (Gaas, Ausztria) németeket is beszervezve kampányolt ez a csoport Burgenland mellett (Horváth 2011:48). A lakosság nagyobbik, magyar érzelmű része a községbíró, Hirschl Ferenc házánál magyar zászlókat lengetve, a Himnuszt énekelve fogadta a bizottságot. „Szentpéterfa lakossága megoszlott a kérdésben, hová tartozzék a falu, Magyarországhoz vagy Ausztriához. De a visszacsatolás után mindenki kereste a kibékülést - írja a falu monográfusa, Geosits István. - Ezt bizonyítja az 1924. szeptember 7-én tartott képviselőtestületi gyűlés” 1 A Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programja keretében a Trianon 100 Kutatócsoport, Ablonczy Balázs vezetésével, a trianoni kérdéskörrel kapcsolatos legújabb kutatások, elemzésesek eredményeit teszi közzé. Publikációik listája megtalálható honlapjukon a https://trianonlOO.hu/publikaciok fül alatt. - Az optálásokról Szűts István Gergely közölt cikket (Szűts 2017), az élelmiszer-ellátás jellemzőiről pedig Bódy Zsombor (Body 2017); az első világháború demográfiai hatásait vizsgáló tanulmánykötetet szerkesztett Bódy Zsombor Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után címmel (Bódy 2018). A témába vágó konferencia anyaga 2015-ben jelent meg (Tomka 2015). A vidéki életnek, a vidéki társadalomnak a kérdéskörét járta körül egy tanulmánykötet (Pap J. et al. 2016). 2 Ólmod községet. - Kőszeg és Vidéke 1922. július 30., p. 3. - A korabeli szövegeket betűhív formában idézzük. 3 Kőszeg és Vidéke 1923. március 11., p. 1. 128
