Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 40. (Szombathely, 2018)
Néprajztudomány - Horváth Sándor: A magyarországi grádistyei horvátok asszimilációjának gerjesztői 1945 után
horváth Sándor: a magyarországi grádistyei horvátok asszimilációjának gerjesztői 1945 után lémát jelent, mert a szülők egy része csak ipari pályán szeretné elhelyezni gyermekeit.”43 Szentpéterfán egy 1970-es alapszervezeti ülésen foglalkoztak a KISZ munkájával, mikor megállapították, hogy sok a bejáró munkás fiatal.44 Ez országos tendencia volt. „Az országos migráció 1960. évi erőteljes voltát a közzétett statisztikák igazolták. Ugyanis az 1960-tól 1991-ig terjedő időszak belföldi vándorlásaira vonatkozó táblázatok szerint az 1960-as esztendőben volt a legszámosabb a (vándorlás) lakóhelyváltoztatás Budapest és a városok javára, a községek terhére. Ugyanakkor a korcsoportokat jelző adatokból az is kiderül, hogy 1960-ban a 15-39 éves korcsoportot érintette a leginkább a migráció, azt a közeget, amelyet mint köztudott, a szakmunkásképzés átfogott.” (Molnár 1994: 275). A szerző Molnár István szerint: „a migráció indukálódását, forrását időnként leegyszerűsítjük. Az erőszakos telepítésekhez, a nagyobb tömegek elvándorlásához kötjük. Holott ez összefügg az oktatás, a képzés társadalmi folyamatával, annak látszólag periférikus részével, a szakmunkásképzéssel is.” (Molnár 1994: 277). Ugyanakkor a fent idézett helyi vélemények azt igazolják, hogy a falusi fiatalok jó része valóban a téeszesítés elől tért ki más szakmák tanulásával. Az iskolaügy Az iskolaügy három szempontból is negatívan hatott az anyanyelv ápolására, megőrzésére. A körzetesítésekkel - mint a téeszek esetében - a vegyes anyanyelvű diákság közös nyelve a magyar lett. Másrészt a pedagógusok zöme magyar volt, s velük szintén csak magyarul lehetett beszélni. A grádistyei horvátoknál emellett további komoly problémát jelentett, hogy a „délszláv” nyelv - a szerbhorvát nyelv - távol állt a 16. század óta sajátos, külön utat bejáró helyi nyelvtől. A körzetesítés elsősorban az 1960-as években zajlott, de a fertőhomoki felsőtagozatosokat már 1954-től a hegykői iskolába járatták (Kelemen 2001:195). Minden előzmény nélkül merül fel a horvát nyelv oktatásának kérdése Fertőhomokon 1956-ban. Más tanulmányunkban vázoltuk a kajhorvát dialektust beszélő település 19. század közepétől nyomon követhető „elmagyarosításának/elmagyarosodásának” a történetét, ami napjainkig hatással van a településen élő horvát nemzetiség asszimilációjára. Egy tanácsi vb. ülésen a tanácstitkár megkérdezte a helyiektől, hogy kívánják-e a horvát nyelvoktatás (a szövegben hibásan „nyelvű oktatás” szerepel!) bevezetését, s hozzáteszi, hogy ezért nem kell külön fizetni a szülőknek. „A község lakossága egyhangúlag elhatározza, hogy gyermekeiket el fogják járatni a horvátnyelvü oktatásra” - folytatódik az 1956. július 22-én rögzített jegyzőkönyv.45 Ugyanakkor a hegykői körzeti iskolában - ahová a homokiak is jártak - horvát oktatás sosem volt. Vas megyében először 1957 végén lett téma a nemzetiségi kérdés, addig nem fordul elő a járási tanács jegyzőkönyveiben. Kapcsolódóan az országos programhoz - az iskolaügy lesz a fő témakör: „Kormányzatunk a nemzetiségi iskolák több éves elmaradottságának megszüntetésé céljából jelentős összegeket fordít a tanulócsoportok ellátására, hogy a múlt rendszer alatt tudatosan elhanyagolt iskolák a szükséges berendezési tárgyakkal hiánytalanul rendelkezzenek. Az egy-egy tanulócsoport berendezési tárgyainak pótlására kb. 1.000-1.600 Ft juttatásban részesülnek az iskolák.”46 A nemzetiségi szövetségek, valamint a pedagógusok értekezletein - pártsugallatra -1957 elején fogalmazódik meg, hogy „ki kell dolgozni a nemzetiségi oktatásügy kérdéseit” (Gyúrok 1998: 96). Ennek nyomán a nemzetiségi iskolaügy jobbítására tanfolyamokat szerveztek. A szombathelyi járásban 1957/58 telén egy hetes kurzus volt, amelyen a nemzetiségi községekből minden meghívott részt vett.47 Az 1959. április 25-én született 43 MNL VaML 18. Fond 1. Fcs. 79. Ő.e. 1968. Horvátlövői MSZMP Alapszervezeti taggyűlési jegyzőkönyvek, 1968. október 8. 44 MNL VaML 18. Fond 1. Fcs. 133. Őe. 1970. Szentpéterfai MSZMP Alapszervezeti taggyűlési jegyzőkönyvek, 1970. június 25. 45 MNL Soproni Levéltár XX111. 745. Tanácsi iratok. 151. doboz. Fertőhomok 1956. szeptember 22-i Községi Tanács Végrehajtóbizottsága jegyzőkönyve. 46 MNL VaML ХХШ-325/a/l. Beszámoló jelentés az 1957. november 22-i tanácsülésen. 47 MNL VaML ХХШ-325/a/l. Beszámoló 1958. május 19-én, p. 20. 160
