Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 40. (Szombathely, 2018)
Néprajztudomány - Horváth Sándor: A magyarországi grádistyei horvátok asszimilációjának gerjesztői 1945 után
Horváth Sándor: a magyarországi grádistyei horvátok asszimilációjának gerjesztői 1945 után tárgyként való” bevezetéséről, mert ennek tanulása a gyerekeknek nehéz, összekeverik az anyanyelvűkkel. Válaszként e nyelv tanulása mellett szóló érvként hozták, hogy újságot, valamint irodalmi műveket tudnak szerb-horvát nyelven olvasni.52 Három évvel korábban az „irodalmi nyelv” bevezetése mellett érvelve Peresznyén egy tanácsülésen - nagy költői túlzással - kifejtették: „Az egyes nemzetiségi községekben (...) a táj jelleg szinte érthetetlenné teszi a nyelvet.”53 A szombathelyi járási pártszervezet 1961-ben ekként értékelte a határ menti horvát települések anyanyelvi oktatását: „Határmenti horvát anyanyelvű községeinkben nehézségbe ütközik a délszláv nyelv oktatása, mely ellentétben van a szülők kívánságával. Elsősorban a felsőtagozatban kérik az eltörlését, és helyette az orosz nyelvoktatás bevezetését. A délszláv nyelv nem anyanyelvűk, e miatt az iskolás gyermekeknek sok nehézséggel kell megküzdeniök. Először meg kell tanulni magyarul, majd délszlávul, a felsőtagozatban pedig az orosz nyelvet kell eljasátitani, amelyre a középiskolai továbbtanulásnál szükségük van. A szülők ezirányu kérése először Felsőcsatáron vetődött fel, azonban a Délszláv Szövetség ragaszkodik a délszláv nyelv oktatásához. Véleményünk szerint a szülők kérése jogos és indokolt, ezért kérjük felettes szerveinket, hogy a Délszláv Szövetséggel egyetértésben támogassák kérésüket.”54 Ennek ellenére nem szüntették meg a szerb-horvát nyelv oktatását. Az iskola körzetesítésére egyik példa lehet a felsőcsatári iskola. Először a horvátlövői iskolát csatolták a felsőcsatárihoz az 1955/56-os tanévben. Amikor az 1960/61-es tanévben a vaskeresztesi iskolát is a felsőcsatáriba olvasztották, a felső tagozat teljesen osztottá vált, míg az alsó tagozat megmaradt részben osztottnak. Az 1964/65-ös tanévben a pornóapáti iskola is csatlakozott a felsőcsatárihoz. Végül, az 1965/66-os tanévben a nardai iskola is beolvadt. - Horvát nyelvet - a második világháború után - 1950-től tanítottak itt. Az oroszt az 1961/62-es, a németet pedig az 962/63-as tanévben vezették be. Az iskolák körzetesítése mellett a kisebbségi anyanyelv megőrzését negatívan befolyásolta a tanácsok körzetesítése is. így ismét a magyar lett a közös kommunikáció nyelve. 1968 augusztusában a „felsőbb párt és tanácsi szervek” indítványára például megvitatták a horvátzsidányi pártszervezetnél, hogy 1969 elejétől közös tanácsot alakítanának Horvátzsidány, Kiszsidány, Ólmod és Peresznye települések részére, amennyiben a tömegszervezetek és a lakosság azzal egyetért. Egyetértettek. Bár, a helyi rivalizálás itt is kitűnt, hiszen egy - nem peresznyei - hozzászóló szerint csak a peresznyei elvtársaknak és lakosságnak lehet ellenvetése, a többi településnek nem, azok egyetértenek.55 Ugyanakkor meg kell emlékeznünk egy másik jelenségről, amely évtizedekkel, évszázaddokkal korábbra datálható: az iskolakötelezettség szülői be nem tartása a gyerekek szezonális munkára adása miatt. Ez különösen a Kőszeg környéki horvát falvakban volt - mondhatni általánosan - elterjedt gyakorlat. A gyerekeket április végén, Szent György nap táján - főképpen a kirchschlagi - „gyermekvásárban” adták stájer családokhoz szolgálatra. A szolgák pedig többnyire csak október végén, novembert elején tértek haza. így e gyerekek iskolalátogatása jócskán lerövidült - megnehezítvén az ismeretek, a tananyag átadását. Önelnevezés: „grádistyei horvát” - a trianoni határhúzás következtében A grádistyei horvátok kifejezés e horvát népcsoport 20. századi önelnevezése. A Mate Ujevic adta e horvát népcsoportot bemutató kötet címének a „Burgenlandi horvátok”-at (= Gradiscanski Hrvati) (Ujevic 1933). A trianoni határhúzás következtében három országba került egykori nyugat-magyarországi horvátok többsége osztrák állapolgár lett; az új tartomány, Burgenland nevét fordította le a jeles papköltő Mersich Máté, azaz Mate Mersic Miloradic. 1922-ben jelent meg a Kerscanske hrvatske novine nevű újság első száma, 52 MNL VaML XXlll-700/a/841/l. Peresznye Községi Tanács Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1961. június 23. 53 MNL VaML XXlll-700/a/841/l. Peresznye Községi Tanács Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1958. január 24. 54 MNL VaML 8. F. 1. Lelt. 1965.13. Őe. 7-8. (15-16.p.) Jelentés a K. B. Titkársága, 1961. szeptember 25-i határozatának végrehajtásáról. 55 MNL VaML 18. F. 1. Fcs. 45.1968. - 1968. augusztus 26. 162
