Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 40. (Szombathely, 2018)
Néprajztudomány - Horváth Sándor: A magyarországi grádistyei horvátok asszimilációjának gerjesztői 1945 után
SAVARIA 40 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 20l8 I5I-167 A magyarországi grádistyei horvátok asszimilációjának gerjesztői 1945 után Horváth Sándor SAVARIA MEGYEI HATÓKÖRŰ VÁROSI MÚZEUM H-9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9., Hungary horvath.sandor(®savariamuseum.hu Összefoglalás Napjainkat az jellemzi, hogy egy-egy ember többirányú és más-más minőségű kapcsolatot tart a vele azonos vagy hasonló kötődésűekkel. Nem egy vagy kettő, hanem legalább négy-öt közösséghez tartozunk. A kisebbségek esetében ennek az új helyzetnek a következményei az átlagosnál jobban megragadhatók: többek között a nemzeti, etnikai kötődés megkettőződéseként is megjelennek. A kettős identitás azonban nem törvényszerűen előszobája az asszimilációnak, ahogy a többes kötődés szerinti identitás sem előzménye az erkölcsi-, értékrendbeli totális relativizmusnak. A magukat grádistyei horvátoknak nevező Vas és Győr-Moson-Sopron megyei horvátok példáján vázoljuk az aszszimiláció 1945 utáni sajátos gerjesztőit, amelyek részben e településekre jellemzőek, másrészt pedig több más településre is vonatkoztak, s némely esetben akár országosan is jellemzőek voltak ebben az időszakban. A következő témaköröket érintjük: a határmentiség következményei, a kivándorlás (amerikázás), a megfélemlítés több formája, a termelőszövetkezetek körzetesítése, a fiatalok városba áramlása, az iskolák körzetesítése, a „délszláv” nyelv problémája, a kétnyelvű pap hiánya. Röviden utalunk e horvátok önelnevezésére és annak kialakulására. kulcsszavak: nemzetiség, kisebbség, kettős identitás, asszimiláció, határmentiség, kivándorlás, megfélemlítés, zaklatás, kulákok, internálás, kényszermunkatábor, téeszek, migráció, iskolák körzetesítése, horvátok, grádistyei horvátok, délszlávok, kétnyelvű papság Abstract Post-1945 assimilation stimuli affecting Hungary’s Gradisce Croats. It is typical nowadays for individuals to keep up relations in several directions and of various qualities with those with the same or similar communities. People belong to at least four or five such communities, not just one or two. The consequences are clearer still among those who belong to ethno-cultural minorities, where dual national, ethnic bonds can appear. Yet such dual identity is not necessarily a prelude to assimilation, just as multiple identity in other ties does not presage total relativism in morals or values. The pressures on the self-styled Gradisce Croats of Vas and Győr-Moson-Sopron counties exemplify the specific stimuli to assimilate after 1945, some typical of their settlement communities, others of several different communities, and some even nationwide. The following subjects are covered: the outcome offrontier living and of emigration (Americanization); various forms of intimidation; zoning of collective farms; urbanization of young people; zoning of schools; the problem of a “Yugoslav” language; and the shortage of bilingual clergy. Also referred to is the way Croats refer to themselves and the changes in that. keywords: nationhood, minority, dual identity, assimilation, frontierism, emigration, intimidation, harassment, kulaks, internment, forced labour camps, agricultural cooperatives, migration, modernization of schools, Croats, Gradisce Croats, Yugoslavs, bilingual clergy 151
