Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)
Régészet - Anderkó Krisztián: Theatrum vagy amphiteatrum Savariában?
ANDERKÓ KRISZTIÁN! THEATRUM VAGY AMPH1TEATRUM SAVAR1ÁBAN? azóta eltűntek ugyan, de alapjaik, s talán egyéb ókori emlékek is volnának ásások által napfényre hozhatók.” (Vörös 1847: 88). 1872-ben Lakner Endre egyházmegyei lelkész és jegyző a látható maradványok és a tudományos kutatások hiánya miatt, már csak feltételes módban írt az amphitheatrum helyszínéről az Archaeologiai Értesítő'hasábjain: „A kálvária melletti Óraiféle szőlő alját a római amphitheatrum helyének tartjuk, s az illető terület körén első tekintetre feltűnő mesterséges kijárás, valamint a közeli Ritterféle szőlőben ezelőtt talált 18 és legújabban felfedezett 2 római sír, melyekben alighanem az amphiteatrumban szerencsétlen véget ért viadorok nyugodták örök álmukat, e vélelmünket megerősíteni látszik, pedig eddig még csak egy kapavágás sem történt azon célból, hogy a puszta felvetés történeti valóra emeltessék.” (Lakner 1872:10). Még ugyanabban az évben Varsányi János veti fel egy esetleges feltárás lehetőségét Lipp Vilmos régészhez írott egyik levelében: „Lehetne ezenkívül még a volt római amphiteatrum közelében is próbákat tenni. Ott, egy kitűnő szép, fehérmárványból készített gladiátort, egy babér koszorúval ékesített főt, és egy nagyszerű priapust ástak ki.” (Varsányi 1872: 2). Járdányi Paulovics István régész hagyatékában található utalás szerint a 19. és 20. század fordulóján az amphitheatrum helyéről köveket bányásztak ki és szállítottak el a Palace szálló építéséhez.3 Fettich Nándor régész a helyszínre vonatkozó korábbi adatokkal összhangban szintén a domboldalban lévő félkör alakú bevágást gondolta a savariai theatrum vagy amphitheatrum helyének, elsősorban az itt előkerült Nemesis oltár (1. ábra) alapján (Fettich 1920-1922: 58—64).4 A területen az első régészeti feltárásra 1955-ben került sor. Szombathely város egy szabadtéri színház felépítését vette tervbe a helyszínen, amelyhez kapcsolódóan Kralovánszky Alán és Soproni Sándor ré-I. ábra. Nemesis oltár (Fénykép: Tárczy Tamás) gészek végeztek előzetes régészeti kutatást.5 Az ásatás során kisebb kutatóárkokat és szondákat nyitottak a domboldalon és annak előterében. A váltakozó vastagságú, helyenként 3-4 méter vastag újkori rétegek alatt az árkok egy részében római kori törmelék és falak kerültek elő. Az ásatók szerint a falrészletek különböző kőanyagból, eltérő technikával készültek valamint több építési periódushoz tartoztak. Az ásatási napló összegzéséből kiderül, hogy a feltárók nem tudtak egyértelműen állást foglalni abban a kérdésben, hogy az előkerült falak színházhoz vagy egyéb rendeltetésű épülethez tartoztak.6 A domboldalba mélyített félköríves be-3 Stadler Izidor közlése Paulovicsnak. A köveket Szakács Manó építette be a későbbi Palace szállóba (Magyar Nemzeti Múzeum Adattára, Paulovics hagyaték 111/2, 63/1970). A második világháborúban lebombázott szálló egykori pincerészéből egy római kori szabályos, csaplyukkal ellátott mészkőtömb került elő (Tóth 2011: 211). 4 1903-ban a Strasser villa alapozásánál találták, a Kálvária templom melletti félköríves bevágás előterében (Tóth 2011:142). 5 A dokumentációból csak az ásatási napló és egy tekercs film maradt meg (Savaria Múzeum, Régészeti Adattár (= SMRA) 16. A rajzos felmérések hiánya miatt az 1955. évi leírások csak korlátozottan vethetőek össze a 2016-os eredményekkel. 6 „Az előkerült falrészletek alapján egyenlőre még nem dönthető el a romterület rendeltetése. Ezt csak további kutatások dönthetik majd el. Véleményünk szerint a domboldalon kell elsősorban tisztázni az ott előkerült falrészletek rendeltetését, vajon a római színház caveájához tartoznak-e vagy pedig más rendeltetésű építmény tartozékai.” (SMRA 16) 72
