Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)
Régészet - Anderkó Krisztián: Theatrum vagy amphiteatrum Savariában?
SAVARIA 39 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐIÉ 2OI7 » 71-78 vágás alapján azonban inkább theatrumot, mint amphitheatrumot valószínűsítettek a területen (Soproni & Kralovánszky 1957: 86). A 20. század második felének Savaria kutatása a mártírakta szövege és az amphiteatrumra jellemző építészeti maradványainak hiánya miatt szintén a színházépületet tartja valószínűbbnek (Kiss etal. 1998: 51). A római kori forrás egyértelműen fogalmaz az építmény színház jellegével kapcsolatban, a helyszínről azonban nem ad információt. A19. és 20. századi adatok ellentmondásosak a theatrum vagy amphitheatrum kérdésben, de a lokalizációval kapcsolatban egyértelműek. Az 1800-as évekből származó, zömében feltételes módban megfogalmazott leírások alapján úgy tűnt, mintha az épület egyike lenne a számos, római korhoz köthető városi legendáknak. Az 1955-ös feltárás azonban megerősítette a korábbi felvetéseket, és ma már szinte biztosra vehetjük, hogy a Jókai park mellett húzódó dombvonulat oldalában látható félköríves bemélyedés a kérdéses építmény helyszíne. Savaria topográfiájába (2. ábra) jól beilleszthető a helyszín, ugyanis a fallal körülvett római várostól nyugatra lokalizálja a kutatás a császárkultusz területét. A kultuszhoz kapcsolódó cselekmények velejárói voltak az ünnepi játékok, amelyeket a színházban vagy az amphitheatrumban tartottak. A szent kerülten keresztülvezető út végén kapott helyet az épület, mintegy nyugat felől lezárva a területet (Kiss et al. 1998: 29). Ez a helyszín már a Quirinus akta adataival is összevethető. A püspök tárgyalására a nagy nyilvánosságot biztosító színházban került sor, amely a császárkultusz terültén állt. Amennyiben Quirinus megretten a rá váró sorstól, akkor a színházból kilépve mutathatott volna be az áldozatot a birodalom uralkodójáért. A püspök azonban ragaszkodott hitéhez, így az ítélethirdetés után kivégzésének helyére, a Sibaris patakhoz (ma: Perint patak) vitték. A színháztól keleti irányba vezető római kori út a mai Óperint utca végén álló hídtól pár méterre északra keresztezte a patakmedret. Itt állt az kivégzés helyszínéül szolgáló római híd, amelynek pilléralapozását régészeti kutatás hozta napvilágra (Kiss et al. 1998: 63). Az ásatás eredményei 2016-ban, Szombathely város megbízásából újra lehetőség nyílt régészeti kutatásra ezen a kiemelten fontos helyszínen. Az ásatás során nyitott árkok (3. ábra) kijelölését jelentős mértékben befolyásolta, hogy a domboldalt és annak előterét viszonylag sűrű, bokros, fás növényzet borítja. Három, egymással megközelítőleg párhuzamos kutatóárok (4. ábra) a domboldal és az előtte fekvő sík terület találkozásánál helyezkedett el. Mindhárom árokban a mai domborzatnak megfelelően északkelet felé lejtő és vastagodó rétegek kerültek elő. Az újkor alatt egyre sűrűbb építési törmeléket tartalmazó római réteg jelentkezett, amelyben a mélyítés során az árkokra merőleges irányú falkiszedések körvonalazódtak. Az 1. árokban az elhanyagolható mélységű kiszedésben egy megközelítőleg északkelet-délnyugat irányú csatári kövekből épült római kori fal (5. ábra) került elő. A 80-90 centiméter széles, habarcsba rakott fal északkeleti oldalán egy 50 73 2. ábra. Savaria alaprajza (Rajz: Derdák Ferenc)
