Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 38. (Szombathely, 2016)
Természettudomány - Víg Károly: Metelka Ferenc élete és leghíresebb felfedezése, a Metelka-medvelepke, Rhyparioides metelkana (Lederer, 1861)
11. VÍG KÁROLY: METELKA FERENC ÉLETE ÉS LEGHÍRESEBB FELFEDEZÉSE, A METELKA-MEDVELEPKE, RHYPARIOIDES METELKANA (LEDERER, l86l) TfvrnésXttra.jii Vuietek XX. kötél. . NEMiöPHItA METE lKAMA Lei. jWMesmT'--9. ábra. Méhely Lajos vízfestménye a Metelka-medvelepke hernyójáról és tápnövényéről. A festmény Abafi-Aigner Lajos hagyatékából került elő (Magyar Természettudományi Múzeum, Tudománytörténeti Gyűjtemény, Budapest) Figure 9. Lajos Méhely’s watercolour of the caterpillar of Metelka’s tiger moth and its food plant. The painting came to light in Lajos Abafi-Aigner’s legacy (Hungarian Natural History Museum, History of Science Collection, Budapest) Babád közt elterülő turjánba, a hol állítólag a legtöbb hernyó szokott akadni. De bárha emberünk térden fölül járt is a nádasban, mi meg a parton tűvé tettünk minden fűszálat, Metelkana hernyót nem találtunk: július eleje lévén, elmúlt az ideje!” - emlékezett vissza Abafi (A. Aigner 1902a, 1902b). A következő év júniusának elején Abafi fiatal lepkész-segédjével, Uhl Józseffel és Metelka régi gyűjtőjével újra kiment Puszta-Babád környékére. Bár szép számban találtak is a hernyóból, de ezeket nem sikerült felnevelni. Sőt, egy év múlva újra kudarcot vallott. Abafi a sikertelenséget abban látta, hogy nem ismerte a hernyó tápnövényét, és lakása teljességgel alkalmatlan volt nevelésre. A háromszori kudarc elvette a kedvét a további próbálkozástól. io. ábra. Abafi-Aigner Lajos hagyatékából előkerült vízfestmény, amely a Metelka-medvelepke életmódját bemutató cikkhez (A. Aigner 1902a) készült. A festmény szintén Méhely Lajos munkája, amely végül nyomtatásban átalakított formában jelent meg. (Magyar Természettudományi Múzeum, Tudománytörténeti Gyűjtemény, Budapest) Figure 10. A watercolour found in Lajos Abafi-Aigner’s legacy, which was produced for an article on the life history of Metelka’s tiger moth (A. Aigner igo2a). This picture is also the work of Lajos Méhely, which finally appeared in print in a modified form (Hungarian Natural History Museum, History of Science Collection, Budapest) Ezután újra Pável János lépett a színre. 1899. április 25-én Uhl Józseffel, aki akkor már a Nemzeti Múzeum segédpreparátora volt, a babádi pusztára kirándultak, ahol fűhálóval sikerült is néhány második stádiumú lárvát gyűjteniük. Második alkalommal, május 13-án és 14-én, már a vízben járva keresték a hernyót, mely ekkor a második vedlés utáni állapotában volt. Május végén és június elején, Bartkó József múzeumi preparátorsegéddel már harmadik vedlés alatt álló hernyóból gyűjtöttek. A négy kiránduláson összesen huszonnégy hernyó került elő, s ezekhez járult még további három példány, melyet a tápnövényért Babádra kiküldött Bartkó József talált. Pável azonban nem volt egészen biztos benne, hogy valóban a metelkana hernyóját találták-e meg mindaddig, míg az április 25-én talált hernyóból, amely június 16-án bábozódott be, július 11-én ki nem kelt az első metelkana-lepke, melyet azután július 25-ig további huszonegy példány követett. Tizenöt évnyi szünet után tehát újra megkerült a lepke és ismertté vált tenyésztése is. Pável szeretett volna kifejlett lepkét is gyűjteni, hogy viselkedését is megfigyelhesse; de az újabb 60
