Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 38. (Szombathely, 2016)
Műtárgyvédelem - Ferencz Eszter: Régi restaurálások újragondolása régészeti kerámiatárgyakon. A Savaria Múzeum korszerűsített állandó kiállításába került őskori kerámiák restaurálása
SAVARIA 38 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 20l6 I39-I5O Állapotleírás A kiállításba került régészeti kerámiák többsége, korábban restaurált anyagból származott. A beavatkozások jelentős része tíz évnél régebbi munka volt. A tárgyak egy része az előző állandó kiállításból került ebbe a projektbe, ahol szabadon tárolták őket, vagy nem jól záródó vitrinekben. A raktárból bekerült kerámiák is több költözést, átcsomagolást értek meg. A régi, harminc évvel ezelőtti ásatásokról származó tárgyakat, az akkori lehetőségek szerint kezelték, de sok esetben a tisztítás, konzerválás, csak részlegesen történt meg, a ragasztások, kiegészítések elöregedtek. Alapvető probléma volt, hogy több évtizedes porréteg beleült a porózus kerámia felületekbe, ami szürkés, fakó megjelenést adott nekik. Komoly szerkezeti meggyengülést eredményeztek a régi, elöregedtek ragasztások. A nagyméretű urnáknál előfordult, hogy szakaszonként szétnyíltak a hőre lágyuló ragasztások,4 instabillá téve így a meredek szögben kihasasodó vaskori kerámiákat. Kisebb méretű tárgyak esetében is jellemzőek voltak a repedések, elnyílott ragasztások. Tálak, csészék között volt olyan, amelyik több darabban érkezett a restaurátor műhelybe és újra kellett építeni. A régi kiegészítések sok helyen megrepedtek, kitöredeztek, vagy elnagyolva, igénytelenül voltak elkészítve. A nagyméretű fekete urnák felületét például durván összekaristolták a több mint harminc évvel ezelőtti kiegészítéskor, ettől az eredetileg sötét színűk fehér foltosnak tűnt. Volt olyan bronzkori edény, ahol a kiegészítést szinte csak felcsapkodták a felületre, de nem dolgozták el, és nem igazították a kerámiához. Előfordult, hogy új rekonstrukciót kellett készíteni, mert a régi pótlások lebontása után teljesen más forma rajzolódott ki az eredeti, megmaradt töredékek alapján. A különböző régészeti korszakokból származó tárgyaknál a készítéstechnikából adódóan, eltérő restaurálási problémákat kellett megoldani. Neolitikum: Az állandó kiállításba került neolit anyag legkorábbi eszközei kőből és csontból készültek, mellettük láthatóak az első égetett agyag-2. ábra. Neolit festett kerámia töredékek tisztítás és újra konzerválás közben Figure 2. Painted Neolithic ceramic fragments during cleaning and re-conservation edények változatos formái. A kerámiák egy része a háztartáshoz köthető: apró edénykék, tálak, kanalak, közepes és nagyméretű tárolóedények. A hitvilághoz kapcsolható csodálatos emlékek a különböző mértékben kidolgozott, díszített idolok, világítóeszközök, állatalakos fedők. Az agyagtárgyakat, edényeket, kézzel formázták. Az igényes, vékonyfalú kerámiákat először geometrikus vonalakkal5 díszítették. Az őskor színvilágát pedig a Lengyeli kultúra idején készült festett kerámiák, töredékek sokasága tükrözik (Ilon 2007; Tóth 2011). A neolit kerámiák restaurálásánál a tisztítás és konzerválás szerepe volt fontos. A kerámiák égetése sok esetben nem tökéletes, a felhasznált agyag is kevésbé átdolgozott. Gyakran szivacsos szerkezetűek a töredékek. Fontos a megfelelő szilárdítás, hogy biztonsággal kezelhetőek legyenek a megmaradt felületek. Aprólékos munkát igényelt a finom vonalas, karcolt díszítések kitisztítása. Különösen az apró, rosszul égetett tárgyak esetében kellett nagyon odafigyelni, hogy az eredeti felületek ne sérüljenek. A festett felületek igényeltek még különleges kezelést (Ferencz 2013). A pasztózus festést égetés után vitték fel, ezért gyengén kötődnek a kerámia felületekhez (Tóth 2011). A több évtizede konzervált töredékeket célszerű volt újrakezelni. A korszerűbb anyagok jobban fixálták a festést és a színeket is élénkebbé tették. (2. ábra) 4 A régészeti kerámiák ragasztásánál általánosan elfogadott és alkalmazott ragasztó a PVB, poli(vinil-butirál). Etil-alkoholban oldható, amit a felhordást követően kiégetnek és a törésfelületeken maradt forró filmréteg összenyomásával történik a ragasztás. Ha szükséges, melegítéssel a ragasztás bármikor módosítható. 5 Középső neolitikum dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának (DVK) emlékei. 141