Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Természettudomány - Víg Károly: Herman Ottó és a „Magyarország Pók-faunája” - Egy monográfia története

I SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 49-72 2006; Vásárhelyi 2015), politikai pályafutását töb­ben is feldolgozták (Erdődy 1984; Szabadfalvi 1996), irodalmi munkásságának bibliográfiája nyom­tatásban és digitális formában is hozzáférhető (Lambrecht 1914; Bokrosné Stramszky & Sza- bóné Lenkefi 2003), ezért meglepőnek tűnhet, hogy természettudományos érdeklődésének korai szakaszában, a pókok tanulmányozása iránt érzett elhivatottságát, illetve a megszületett eredménye­ket valaki újra egy értekezés tárgyául választotta. Meggyőződésem, hogy Szinetár Csaba (Szinetár 2006, 2015) értekezésein kívül a maga teljességé­ben eddig senki nem tekintette át az életmű kie­melkedő darabjának, a Magyarország pókfaunáját bemutató háromkötetes munka megjelenésének előzményeit és utóhatását. Teszem ezt annak elle­nére, hogy zoológus méltatok (Méhely 1915; Keve 1960; Ábrahám 1968; Vásárhelyi 2014) korábban sem fukarkodtak dicsérő szavakkal bemutatni Herman Ottó állattani vonatkozású életművét. i. ábra. A fiatal Herman Ottó (Feltételezett önarckép, Kőszeg, 1863) (http://mandarchiv.hU/manda/webimage/9/6/1/2/wimage/ fiatal.jpg) (Hozzáférés: 2015. szeptember 5.) Figure 1. The young Ottó Herman (presumed self-portrait, Kőszeg, 1863) (http://mandarchiv.hU/manda/webimage/g/6/1/2/wimage/ fiatal.jpg (Accessed: 5 September 2013) Ki volt Herman Ottó? Közhely, hogy a családi indíttatás, a gyermekkori élmények nagymértékben meghatározzák a fel­nőttkori érdeklődést, elhivatottságot. Nem tör­tént ez másként Herman Ottó esetében sem. Breznóbányán (napjainkban Brezno, Szlovákia), német anyanyelvű családban született 1835. jú­nius 26-án. Születésekor a Herrmann Károly Ottó néven anyakönyvezték. Édesapja, Herrmann Ká­roly kamarai orvos, azaz kirurgus volt, maga is ter­mészetbúvár, aki fiával mindent megfigyelve, be- gyűjtve és preparálva sokat csatangolt a környék erdeiben. Édesapja korának számos kiváló tudósá­val, így Christian Ludwig Brehmmel (1787-1864), Johann Friedrich Naumann-nal (1780-1857) és Pe­tényi Salamon Jánossal (1799-1855) levelezett. Pe­tényitől kapta ajándékba Christian Ludwig Brehm Die Naturgeschichte aller europäischen Vögel (Brehm 1823-1824) című munkáját, amely az ifjúra is je­lentős hatással volt. Az éles eszű gyermek, csalódva az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukásán, máig is­meretlen okból, abbahagyta jeles eredménnyel végzett tanulmányait és lakatosinasnak szegődött Miskolcon, majd a korompai (napjainkban Krom- pachy, Szlovákia) gépgyárban dolgozott. Tizen­nyolc évesen Bécsbe utazott és beiratkozott a po­litechnikum előkészítő tanfolyamára. Édesapja 1854 tavaszán bekövetkezett váratlan halála miatt a család anyagi helyzete tanulmányai folytatását nem engedte meg, ezért géplakatosként dolgo­zott tovább. Bécsi évei alatt a császári Naturali- enkabinettben, a mai Naturhistorisches Museum jogelődjében gyarapította természetrajzi ismere­teit. Itt figyelt fel tehetségére és kiváló rajzkész­ségére Karl Brunner von Wattenwyl (1823-1914), jeles orthopterológus, aki számos illusztrációt ké­szíttetett vele. Kényszerű ötesztendei katonásko­dását nyugat-európai vándorút követte, miközben Észak-ltáliában carbonári csapat tagjaként, majd az 1863. évi lengyelországi felkelésben harcolt. Hazatérése után, 1863-ban Kőszegen találjuk (1. ábra), ahol társaival fényírda műhelyt nyitott, melynek címfeliratán ez állt: Wagner & Herman. A vállalkozást Dax János kőszegi birtokossal és Wagner József besztercebányai fényképésszel tár­51

Next

/
Oldalképek
Tartalom