Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Természettudomány - Víg Károly: Herman Ottó és a „Magyarország Pók-faunája” - Egy monográfia története

VÍG KÁROLY! HERMAN OTTÓ ÉS A „MAGYARORSZÁG PÓK-FAUNÁJA” - EGY MONOGRÁFIA TÖRTÉNETE

sulva indította (Készéi & Révész 2014). Lényeges megjegyeznünk, hogy Dax János lelkes madárvédő volt, aki Vas megyében elsőként függesztett ki kertjében madárodúkat (Csaba 1980). Herman Ottó talán éppen Dax János révén ismerkedett meg Chernél Kálmán (1822-1891) kőszegi földbirtokossal, történésszel, lelkes amatőr madarásszal (2. ábra). Az ismeretség életének egyik döntő fordulópontja lehetett. Lelkűk hamar egymásra talált, hiszen mindketten a magyar függetlenség elkötelezett hívei voltak és hithű magyarként tekintettek szülőhazájukra. Herman Ottó feltehetően itt,

2. ábra. Chernél Kálmán (1822-1891) kőszegi földbirtokos, történész, lelkes amatőr madarász, Herman Ottó pártfogója annak kőszegi tartózkodása alatt (Savaria Múzeum, Természettudományi Osztály, Fotótár, Kt. 199.)

Figure 2. Kálmán Chernél (1822-1891), a Kőszeg landowner, historian, keen amateur ornithologist, and Herman’s patron during his period in Kőszeg (Savaria Museum, Department of Natural History, Photographic Collection, Kt. 199., Szombathely)

Kőszegen (3. ábra) változtatta meg német származására utaló nevét a széles körben ismert alakra. Gyorsan elnyerte Chernél Kálmán pártfogását, gyakori vendég lett a Chernél házban, ahol a gazdag könyvtárat szabadon használhatta (4., 5. ábra). Chernél Kálmán ajánlólevelével sikerrel pályázta meg az Erdélyi Múzeum Egyesület igazgatója, Brassai Sámuel (1797-1897) által meghirdetett pre- parátori állást. 1864. április 6-án, az Erdélyi Múzeum Egyesület választmányi ülésén jelentette be Brassai, hogy saját igazgatói stallumának terhére egy kőszegi egyént fogadott fel konzervátorul.

Herman Ottó tehetsége a „kincses” Kolozsvárott kezdett kibontakozni. Selejtezte, felállította, majd jelentősen gyarapította a múzeum rendszeres állattani gyűjteményét, publikált, megkezdte ismeretterjesztő előadásainak sorát és itt kóstolt bele a közéleti szereplés ízébe is. Első tudományos értekezését - a kabasólyomról - az egyesület 1864. október 22-i ülésén mutatta be. Ne feledjük, hogy Herman Ottó autodidakta módon képezte magát. Méhely Lajos találóan jellemezte: „Hermán Ottó nem volt céhbeli zoológus, amit úgy kell értenünk, hogy nem ment át a zoológiái diszciplínák egységesen kiművelő hatásán és nem szerezhette meg a zoológiái ismereteknek azt az alapját, mely rendes körülmények közt a sikeres, önálló munkásságnak elengedhetetlen föltétele. Ámde reá e tekintetben sem lehet a szokásos mértéket alkalmazni, mert, ámbár autodidakta volt, akinek ön3. ábra. Kőszeg főtere a 19. század második felében (Smidt Múzeum, SFR.74.11.3. Szombathely)

Figure 3. The main square of Kőszeg in the latter half of the 19th century (Smidt Museum, SFR.74.11.3., Szombathely)

52