Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Műtárgyvédelem - Ferencz Eszter: Poszthabán kerámiák helyreállítása, nyakrekonstrukciós megoldások 331-349 Kusztor Gergely: Római kozmetikai doboz vizsgálata és restaurálása
SAVARIA 37 : A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 331-349 ki Holicson, Tatán, majd Budán. Ezeket több kisebb műhely alapítása követi. Az itt készült tárgyak formában és díszítésben az európai porcelán és fajanszgyárak termékeit követik (Bres- tyánszky 1976; Kresz igqi; Kövesdi 1996; Fe- RENCZ 2OO4: 370). A habánok eredete és letelepedése a Dunántúlon Poszthabán kerámiák restaurálásáról lévén szó, röviden szólni kell a habán közösségekről. Kerá- miaművességük olyan magas szintű volt, hogy vallási közösségeik felbomlása után, beolvadásukat követően is erőteljes hatása volt a helyi fazekas mesterek munkáira. A habán, nyelvében és etnikumában német népcsoport, vallása anabaptista. Vezetőjük, a ti- roli Jakob Hutter után hutterita testvéreknek nevezték őket (Bajnóczi etal. 2011), egyes területeken pedig újrakeresztelőknek. Az első vagyonközösségen alapuló hutterita közösségek Moráviá- ban jöttek létre. A habán elnevezés elég késői, 17. század végén jelenik meg. A vallási közösségek 1680-as években lezajló felbomlásáig hutteriták- nak nevezzük őket. A magyar korabeli források leginkább az újkeresztény elnevezést használják. Erdélyben morva testvéreknek is hívták őket. Az erőteljesen katolikus vallású Habsburg-ház sehol nem nézte jó szemmel az új irányzat terjedését. Tagjaikat, radikális nézeteik miatt elüldözték ezekből az országokból. Morvaországban, majd a történeti Magyarország nyugati és északi területén (napjainkban: Nyugat-Szlovákia) telepedtek le. Magyarországra az első anabaptisták a 16. században érkeztek. Második hullámban a habánok tömeges bevándorlása 1620 után kezdődik a Ná- dasdyak, Batthyányiak, Zrínyiek, Eszterházyak birtokaira.4 Egy részük 1621-ben Nádasdy Pál csejtei birtokain telepszik le. 1622-ben Szobo- tiszttól5 (napjainkban Sobotiste, Szlovákia), Brocz- kóra, Nagylévárdra, Vittencre, Kosztolányra is érkeznek újabb hutteriták. Bethlen Gábor pedig 1621-1622 között Erdélybe, Alvincre letelepíti az anabaptistákat több hullámban. A morva testvérek jogait, mesterségeik gyakorlását és hitéletük szabadságát az 1922-es kolozsvári országgyűlés törvényerejű határozata, és Bethlen Gábor 1622. június 4-én kiadott adománylevele biztosította Vallásszabadságot és adókedvezményt adott számukra. 1. Rákóczi György 1645-ben Sárospatakra telepíti őket. (Katona 1965, 1969, 2001; Bres- tyánszky 1976; Kresz 1991; Dabóczi & Horváth 2009; Bajnóczi et al. 2011; Dabóczi 2012). A Dunántúlra 1548-ban érkeznek a Nádasdyak birtokaira (Léka, Sopron, Sopronhorpács), ahol főúri védelem alá kerülnek. Gyakorta előfordul, hogy kalugyereknek említik őket, utalva a görögkeleti papokhoz hasonló öltözetükre. Mivel kiváló mesterek voltak, bőven kaptak megbízást a nádortól. Nádasdy Tamás halála után azonban innét távozniuk kellett, mert Nádasdy Ferenc nem szeretett volna a Habsburg-házzal összetűzésbe keveredni. A Nádasdyak mellett a Batthyányiak birtokain is lehettek már anabaptisták a 16. században. Nagyobb számú bevándorlásukra azon- banl620 után került sor. Batthyány 11. Ferenc védelmében Németújváron, Kőszegen, Rohoncon, Szalónakon és Körmenden kaptak menedéket. Halála után a Habsburg-ház nyomása azonban nem csökken, ezért Batthyányi Ádám 1629-es ka- tolizálása után, birtokairól a Felvidékre vándoroltak vissza. 1685-ben a nagylévárdi közös műhely felbomlásával a többi házközösséget is hivatalosan feloszlatták, és a habánok fokozatosan beleolvadtak a helyi lakosságba. Ennek eredményeként a fajanszkészítés átalakult, keveredett, mind technológia, mind díszítés szempontjából a helyi fazekasokéval. A kerámiakutatás szerint a klasz- szikus habán korszak ezzel véget ér. Az 1750-es évekre habánok Magyarországon már csak a Felvidéken vannak, a Dunántúlon a jelleget követő mesterek maradnak (Katona 1965, 1969, 2001; Brestyánszky 1976; Kresz 1991; Dabóczi & Horváth 2009; Dabóczi 2012). Az újrakeresztelők zárt, szigorú vagyonközösségeket alkottak. Javaik elosztásában az egyenlőség elve volt a mérvadó. Elutasították a fegyveres erőszakot. Harmincnál is több mesterséget űztek, 4 Az 1620. november 8-án zajlott fehérhegyi csata után indul a második menekülési hullámuk az anabaptistáknak. 5 A Szobotiszt volt a település elnevezése 1899-ig magyarul, de irodalomban az Ószombat elnevezéssel is találkozhatunk. 337
