Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 2II-290 nak becsűjekor „egy vesszőből font jószágos Kass”47 48 24 xr. Kethelyen 1801-ben Magyar János gazdaságának becsűjekor „Egy jószágos Kass”4H 45 xr. Ta- lapatakán [1775.101] „Egy Kass” 2 ft, 1804-ben Zsi- dán lakozott Földes József gazdasági becsűjében „Egy Kettős jószágos Kass”49 2 ft-ba került. A18. század végi hgyatéki becsűkben a „Vendvidékről” csekély számú lábas kasról van csak tudomásunk. 1783-ban lstvánfalván Kovács Miklós és Mátyás közötti osztály alkalmából egy „Lábos Kass”S0-11 ft és „Egy kisebb Kass”-1 40 xr értékben írtak össze. Szintén lstvánfalván 1786-ban [1786. 21] „Két Tőte- lékes Kass”-t találtak a gazdaságban, amiket 1 ft-os értékkel vettek fel a leltárba. Míg a magyar lakta vidéken „jószágos” kast írnak össze, a szlovén nyelvhatáron belül ez a jelző következetesen „töltelékes”- re változik, kivéve a nyelvhatár belső peremén elhelyezkedő Szakonyfalut, valamint Tótfalut, ahol mindkét kifejezés ismeretes volt egy időben. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy egyetlen példaként az Őrséghez közel lévő Kondorfán 1782-ben a vesz- szőből kötött kas mellett három darab „szalma kass”-1 is becsű alá vesznek, összesen 27 xr értékben. Ez a csekélynek mondható ár méretbeli különbséget is jelenthet azon kívül, hogy a kas formája nyilvánvaló hengeres, vagy kúp alakú lehetett, mint a névadó szláv méhkasé. Ezek szerint alkalmi gabona-, vagy egyéb magtárolóként számolnunk kell a henger alakú nagyméretű kosinták, az öblös, fedéllel ellátott kópicok mellett a kis mér- tetű „szalma kass”-okka\ is. A 19. század első harmadából az előző példáinknál szélesebb körű áttekintésünk van a jószágos kasokat illetően. A szlovének lakta „Vendvidéken” a kason kívül a „tőtelékes, jószág alá való kosarat, füles kass-t, füles kosarat, és a tőtelékes véka’-1 is megismerhetjük. A magyarlakta „Rába-völgyé- ben” lévő falvakban a „jószágos Kass” mellett feltűnik a „gabonás Kass” elnevezés is. Orfaluban [1844.11] „6 Tőtelékes Véka 1 ftl2xr”, Permisén [1824. 12] „Egy Tőtelékes Kass 1 ft, Egy más Tőtelékes Kass 1 ft 30 xr, Egy más Tőttelékes Kass 1 ft 15 xr”. Permisén [1835.14] „Egy Tőtelékes Kosár 30 xr”, szintén Permisén [1835.15] „Egy Tőtelékes Kosár 6 xr”, lstvánfalván [1822.23] „Egy kosár Tőteléknek való 30 xr”, Szakonyfalván [1822. 53] „Egy ovit Kass és egy Tőtelékes Hordó 5 ft”. Ismét Szakonyfalván [1823. 55] a 22. szám alatt: „Egy vesszőből font Kosár gabona alá 2 ft.” Öt évvel később ugyan csak Szakonyfalván [1837. 59] „Kilenc jószágnak való hordó 9 ft 56 xr, Egy Jószág alá való Kosár 3 ft”, végezetül [1843. 60] „Három kosár jószágnak való 15 ft [!], négy tőtes hordó 1 ft. ” Tótfalván [1820. 61] „Egy füles kass 3 ft”. Ismét Tótfalván [1823. 62] „Egy Tőtelékes Kass 1 ft 30 xr, Egy Füles Kass 1 ft 30 xr”. A magyarok lakta falvakban: Farkasfán [1828.82] „Egy Kass 3 ft, kisebb Kass 2 ft”. Kethelyen [1813. 88] „Négy Jószágos Kass 4 ft 15 xr”. Ismét Kethelyen [1843. 92] „Legnagyobb Kass 4 ft, egy más Kass 2 ft 30 xr, Egy rozzant kisebb Kass lft30 xr”. Kisfaludon [1840. 99] „Egy vessző Kass 1 ft, más kisebb 40 xr”. Talapatakán [1833. 106] „Két kis Kass 12 xr”, Háromházán [1837.112] „Egy gabonás Kass 2 ft”. Magyarlakon [1828.118] „Egy vessző Kass 2 ft, Egy más kis Kass 45 xr”. Csörötneken [1832. 129] „Egy jó köblös Vesszőkas 1 ft 15 xr”. Ismét Csörötneken [1841. 133] „Egy jószágos Kass 14 [!] ft, Egy másik Kass 11 [!] ft”. Gyarmaton [1826.137] „Egyjószágos Kass 14 xr”, Gyarmaton [1829. 139] „Egy jószágos Kass 9 [!] ft, Egy másik Kass 7 [!] ft”. Gyarmaton [1836.141] „Egy jószágos Kass 10 [!] ft”. Ugyan csak Gyarmaton [1836. 142] „jószágos Kass 14 [!] ft, Ugyan egy Kass 2 ft, Ismét egy Kass 2 ft.” Egy két évvel későbbi becsű során Gyarmaton [1838.144] „Egy jószágos Kass 7 [!] ft”. Utoljára 1844-ben Gyarmaton [1844. 145] „Egy jószágos Kass 8 [!] ft, Egy másik alább való Kass 6 [!] ft. ” A gazdaságok gabonatermelő kapacitásuktól függően a kasok között méretbeli különbségek voltak, amik az áraikat is növelhették. Csörötneken, Gyarmaton feltűnően magasak (6-14 ft) a kasok ára, ami talán azzal magyarázható, hogy anyaguk megváltozott, így érthetőbbé válhat a nagy mérethez kötött magasabb ár is. Nem véletlen, hogy Kondorfán Sáfár János és Péter maradékait illető javak becsűjekor a 25. számú tétel alatt leírt „deszkás Kass”-nak épp úgy 7 ft az ára, 47 MNL VaML IX. 607. SZAI Kethely, 1799.11. k. 180. sz. 48 MNL VaML IX. 607. SZAI Kethely, 1801.11. k. 442. sz. 49 MNL VaML IX. 607. SZAI Zsida, 1804.12. k. 330. sz. 50 MNL VaML IX. 607. SZAI Istvánfalva, 1783. 5. k. 21. sz. 239
