Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
NAGY ZOLTÁN: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK... mint a közeli Gyarmaton lévő „jószágos kass”-nak. Ezek a gabonatárolók már „hombárok” voltak még akkor is, ha ez az elnevezés a jövevény „gabona” szóval együtt csupán vizsgált területünk legtermékenyebbnek számító „Rába-völgyének” északi peremét érintette. Gabonatároló hombár, tőtelékes láda, deszkás kas, deszkás hombár A szlovének lakta „Vendvidéken” a hombár szó forrásadataink szerint ismeretlen, ott a nagy méretű gabonatárolókat továbbra is „szökrény”-ként említik. Ez alól kivétel Szakonyfalu, ahol az 1789-ben felvett adatok szerint [1789. 80] „Egy fenyőfa Kass”-145 xr-ra, egy „rosszabb fenyőfa Kass-t” pedig 30 xr-ra becsültek meg. lstvánfalván, 1805-ben Dobján György gazdaságának megbecsülésekor „Deszkábul való Tőtelékes Láda” 5 ft-ér szerepel. A „deszkás” jelző nem véletlen, hiszen a közeli Rábán, - mint ahogyan azt Bél Mátyás 1740. körül készült leírásából megismerhettük (Bél 1977: 455), Csörötneken a Rábára épített négykerekes lisztőrlő és „lécgyártó malom” volt, mely a kivágott fákat épületfáknak dolgozta fel. Ezt Fényes Elek is megerősíti 1836-ban kiadott munkájában (Fényes 1836: 474). A19. század eleji Őrségre vonatkozó levéltári források bőcséges adatokat szolgáltatnak51 a tölgyesek, valamint az épületfának alkalmas fenyvesek mértéktelen irtásáról. 1823-ban az őrségi falvak lakói elöljáróik által hitelesített panaszleveleikben felsorolták, hogy saját erdeikből az előző években mennyi és milyen minőségű fákat vágatott ki az uradalom. Az őriszetpéteriek közül „Hada Jánosnak a Szántó Földön kétt jó nagy Tölgyfáját,... Sipos Ferenc erdejében egy nagy Makk termő fáját... Orhon György és Pap János Tölgy fájókat, ezen kívül a szántó földjükön nevelkedett Fenyüsében 150 száll Léczet a Szent Péteri Vendégfogadóba tüzelni levágatták.” Amikor pedig a jobbágyok bizonygatták, hogy saját fáikat pusztítják s nekik semmilyük sem marad, akkor deputációt küldtek rájuk. 1839-ben Ker- káskápoknán a küldöttség a kiszállásról a következő jelentést tette; „Bémentünk Kerkáskápolna Helységbe és ott tapasztaltuk, hogy a panaszlott jobbágyságnak Tüzelő fája többnyire kemény fából álljon, több házaknál pedig találtunk nagy rakásra össze rakott Ház falának, vagyis Boronának kifaragott igen sok fenyőfa szálakat, áltáljában pedig minden házhelynek körületét épületbe is használható fenyőfa korlátokkal és Boronákkal Sövény és Gyepük helyett békerítve lenni találtunk, mindennemű épületeknek és Házaknak falai mind Boro- nábul állnak és ez által legnagyobb pusztítás történik ez erdőben.” A hagyatéki becsűkben is találunk adatokat faragott épületfára. Orfaluban Kovács István gazdaságának becsűjekor 1805- ben feljegyezték, hogy „31 darab épületre való fa 3 ft, 3 Talp fa 45 xr, 10 darab Boronafa 3 ft. ”52 Nem véletlen tehát, ha a hagyatéki becsűkben már a korábbi időktől fogva mind gyakrabban találkozunk „Metszett Deszka” kifejezéssel, mint például 1782-ben Magyarlakon, Mikos János gazdasági becsűje alkalmával. Szerszámai: egy szekercze (1 ft), egy nagy fejsze (55 xr), egy vésű, egy abrints vonyó, egy kis fűrész (25 xr) mellett „2 szál metszett Deszka” 60 xr-ra becsültetett. Háromházán [1786. 109] 10 szál „Fenyődeszka” 3 ft-ot ért. Gyarmaton 1795-ben Horváth Ferenc és öccse javainak becsűjekor 2 szál deszka 36 xr-t, megint 3 szál deszka 54 xr-t ért.53 Kondorfán 1782-ben Németh János javainak becsűjekor „3 deszka”54 ára 1 ft volt. Az erdőkben kivágott fák deszkáiból mind gyakrabban készítenek - mint például - lstvánfalván 1805-ben „Deszkábul való Tőtelékes Ládá”55-kát, Szakonyfalván [1789. 80] „Fenyőfa Kass”-1. A magyarok által lakott Rába-völ- gyétől kissé távolabb, az Őrség pereméhez közeli településeken, így Farkasfán [1798. 80] „Egy fenyőfa Kass”-t 45 xr-ra, a szomszédos Kondorfán pedig [1843. 59] „Egy Deszka Kass”-1 7 ft ösz- szegben becsültek meg. A Rába melletti Gyarmaton 1801-ben Huszár György után maradt 51 MNL VaML Úriszéki pörök Fasc. 19. No 1.1823. jobbágyok panaszlevele, 1839. kerkáskápolnai deputáció jelentése. 52 MNL VaML IX. 607. SZAI Orfalu, 1805.12. k. 606. sz. 53 MNL VaML IX. 607. SZAI Gyarmat, 1795. 5. k. 255. sz. 54 MNL VaML IX. 607. SZAI Kondorfa, 1782. 5. k. 17. sz. 55 MNL VaML IX. 607. SZAI latvánfalva, 1805.12. k. 601. sz. 240
