Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
NAGY ZOLTÁN: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK... korica 35 ft. 4 szekér széna 80 ft. 1 asztag jószág 200 ft. Gazdasági eszköze 25 ft. Kára összesen 940 ft.” A Lendva vidéki Tájszójegyzékben (Szabó 2006: 62) olvashatjuk, hogy e vidéken a „jószágos kazu asztago”,, a „jószág” pedig „gabonaféléket” jelentett. Czuczor-Fogarasi (1862) szótárában „Túl a Dunán am. Vetés, gabona. Igen szépen áll a jószág. Még minden jószágom lábon áll. Learatni, betakarítani a jószágot. A jószágnak jó ára van.” Az Alföldön a gabonát életnek nevezték „A gabonás vermek mellett a pusztán hombárokban tartották a gabonát. Az 1900-as évek előtt ezt életös háznak hívták.” (Nagy 1968: 95). A Savaria Múzeum Néprajztudományi Osztálya Növedéki Naplójában 1911-ben 1 koronáért vásárolt, a 401. sorszám alatt nyilvántartott, Óladról származó „Vesszőfonású kosár sárral bevonva” szerepel, de 1913. augusztus 23-án Felső Szölnökről 3 korona 60 fillérért vásárolt „Gabonatartó hombár (fonott, sárral bekenve)” is gabonás kast takart. Míg ugyancsak itt begyűjtött „kamarai láda (skri- nya), nagyobb kamarai láda” nyilvánvalóan gabonatartó [szökröny], esetleg lisztes láda lehetett. A kas szó a 12. században tűnik fel először magyarlakta terülen személynévként, a 14. században pedig helynévként ismeretes. A vesszőből kötött gabonáskasok Európa középső és keleti részén igen régi kulturelemnek tekinthetők. Magyarországon a 16. századtól mutatható ki használatuk. Gabonatároló jelentéssel bukkan fel a Cornides Kódexben (1501-1520) „Az búza nem tehetjük az kasban”, majd az Érdi Kódex (1526-1527) lapjain „Az tiszta gabonát addigh az kasban nem tehették, myglen elette az pulwasbol yol ky nem tyztottsaak” (Füzes 1984: 29, 36). A szentgotthárdi ciszter apátság 18. századi hagyatéki becsűiben a kasnak különféle válaszfalakkal osztott változatai is feltűnnek. E korban megkülönböztetett jelzőként lábas kass-ként említik az egy-, két-, gyakran háromosztatú gabonatároló, jószágtartó edényeket. Ez a megnevezés a 19. század elejétől feltűnő módon eltűnik az iratokból, noha ugyanazokról a vesszőből kötött kasokról van szó. Kondorfán 1782-ben Tót János gazdaságának becsűjekor egy „vesszőből kötött kas”-tx írnak össze, melynek ára 1 Ft 15 xr, de mellette három [nyilvánvalóan kerek, rozsszalmából kötött kisméretű] „Szalma Kass” is szerepel, összesen 27 xr értékben. Gyarmaton 1789-ben Huszár János volt helyes gazda vagyonának becsűje során egy őrlőhordó mellett Három lábas Kas38 391 ft-ot ér. Ugyancsak Gyarmaton 1796-ban Huszár János és Barbalits Ferenc gazdaságának becsűjekor egy Főzelékes Láda fiukok (1 ft 50 xr) egy lábos vessző Kass40 75 xr-t ért. Csörötneken 1801-ben Kász Miklós javainak becsűjében a 20. szám alatt kis lábas Kas41 30 xr szerepel. Ismét Csörötneken 1802-ben Doncsecs György gazdaságának becsűjében egy deszkás Kass (5 ft) egy füles és egy más hordó, egy Szökröny mellett Egy lábas Kass421 ft 15 xr értékben van feltüntetve. Magyarlakon 1782-ben Csákányi János becsűje és osztálya alkalmával 30 reff palétának való vászony (3 ft) mellett 4 db vesszőből készített Kötött Kas431 ft, más kisebb kass 24 xr, item egy kass végtére 45 xr, 1 kass 1 ft. Magyarlakon 1784-ben Sarkó György özvegyének kiadatott: „Egy lábos Kass” 10 xr, egy [kelengye] láda (1 ft), egy ponyva (1 ft 50 xr), négy lábas Kass lft 50 xr, ismét egy [kas] 40 xr, még egy [kas] 60 xr. Magyarlakon 1800-ban Takáts Mihály gazdaságának becsűjében „Négy Lábas Kass”441 ft 45 xr, 10 zsák (2 ft), szerepelt. Magyarlakon 1802-ben Sarko Mihály gazdaságának becsűjekor többek között „vasas finak” (10 xr), „tejes Szökröny” (36 xr), három gyomláló vas (3 xr) mellett egy Kettes Lábas Kass451 ft 30 xr is lajstromba vétetett. Háromháza [1786.109] egy jószágos Kass 45 xr, két hitvány Kass 1 ft, Kethelyen 1785-ben Németh László gazdaságának becsűjekor „Két Lábas Kass”4614 xr-t ért. Kethelyen 1799-ben Semenek József gazdaságá38 MNL VaML IX. 607. SZA1 Kondorfa, 1782. 5. k. 17. sz. 39 MNL VaML IX. 607. SZA1 Gyarmat, 1789.11. k. 157. sz. 40 MNL VaML IX. 607. SZA1 Gyarmat, 1796.11. k. 166. sz. 41 MNL VaML IX. 607. SZA1 Csörötnek, 1801.11. k. 354. sz. 42 MNL VaML IX. 607. SZA1 Csörötnek, 1802.11. k. 608. sz. 43 MNL VaML IX. 607. SZA1 Magyarlak, 1782. 5. k. 18. sz. 44 MNL VaML IX. 607. SZAI Magyarlak, 1800.11. k. 250. sz. 45 MNL VaML IX. 607. SZAI Magyarlak, 1802.11. k. 538. sz. 46 MNL VaML IX. 607. SZAI Kethely, 1785. 5. k. 244. sz. 238
