Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról

NAGY ZOLTÁN: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK... ft-ot, 22 akóra való [üres] hordója összességében 11 ft-ot ért [1 akónyi boroshordót 30 xr-al szá­molva] prése présházzal együtt viszont 25 ft-os ér­téket jelentett a számára. Ezen kívül a szakonyfa- lusi határban volt kettő pozsonyira való irtás földje, amit mindösszesen 4 ft-ra becsültek. Nem részletezett, öt derékból álló háza ovit volt, mind­össze 65 ft, alig több mint amennyit a pajtához épített pince együttesen, azaz 50 ft-ot ért. Ko­vácsműhelye is szerényebb lehetett, mert csupán szerszámaival együtt 40 ft-ra taksálták. Állatairól a hagyatéki becsű hallgatott. Vagyona 507 ft 11 xr- ra becsültetett, aminek 50%-a ingatlanokból te­vődött össze. Csörötneken [1824.124] 1824. augusztus 12-én kelt irat tanúsága szerint Dantsets János, Ferenc és Jutka [testvérek] közti osztályos becsűt végez­tek a kiküldött esküdtek és elöljárók. Közelebb­ről nem ismert házrészekből álló házat 95 ft-ra, istállót, pajta fiával, pincerésszel együtt 70 ft-ra, egy derékból álló vermet 60 ft-ra becsültek. A csö- rötneki szőlőhegyen ötderékból [közelebbről nem ismert házrészekből] álló házat 67 ft-re, ugyanitt „9 köz szőlő-t allával és szőlőivel” 75 ft-ra becsülték. Szüret előtt a hegyen a háznál egy 10-, egy 8-, egy 7-, egy 5- és két db kétakós hordót, ösz- szesen 34 akó űrtartalommal 4 ft-ra taksáltak. Az itt felsorolt boroshordók azt tételezik fel, hogy itt a 9 köz szőlőre komoly borgazdaság épült. A 34 akónyi kapacitáshoz még hozzá lehet venni három nagyobb és két kisebb háznál található 2 ft értékű hordót és még egyet, ami önmagában ugyanannyit ért - 2 ft - mint az előbb említettek együttvéve. Feltűnő és egyben elgondolkodtató az 1 ft 30 xr-t érő „Nagy vasas kád” jelenléte a tel­ken lévő háznál, mivel a 160 ismert becsű közül 1786-1848 között ez első adat szőlőtaposásra al­kalmas edényre. A korábban említett kád kismé­retű és prés alá helyezhető. A szőlőfeldolgozáshoz szükséges prés és a présház, ha van itt egyáltalán, akkor azok az adatokban rejtve maradnak a becsű szőlőhegyi ingatlan árában csak úgy, mint az egyébként, a vármegyei limitációkból jól ismert27 a szüretelésnél, vagy borászatnál használt dongás edények, mint a [kád, puttony28] csöbör, töltike, [tölcsér] finak, vagy mericske, kármentő. A nem bortároló dongás edények száma 17, gabona tá­rolására, vagy szállítására alkalmas hordókat azonban nem becsülnek meg, de a 15 xr-ra becsült „rozzant” mellett „egy jó vasas köböl” 2 forintot érő fontos mérőeszköznek számíthatott a gazdaság­ban. Az itt élők gazdálkodást is folytathattak, mert két tulok is be volt kötve az egy csikós ló és két igásló mellé az istállóba. Terménynek is kel­lett lenni, mert különben öt liszteshordót nem írtak volna össze. Az egyfenekű hordók közül egy nagyobb egy kisebb és egy „rozzant” káposztás­hordót becsültek meg. És egy rossz eceteshordó is szem elé került. Vindely helyett két „vajas zsétér”-1 írtak össze, amiből az következik, hogy 1824-ben itt még a vágott zsír használata volt az általános. Ház körüli munkákhoz nélkülözhetetlen volt a sajtár, amiből kettőt becsültek meg; párban víz­hordásra is alkalmas dongás edényeknek számí­tottak. A nagymosáskor használt 3-4-akós sza- pusajtár sem hiányzott, de a kevésbé gyakori tej- feldolgozó edények közül egy köpülőt is megem­lítenek. A tizenkettő db bortároló hordó és egy kád összértéke 23 ft 15 xr volt, míg a nem bortá­roló dongás edények 17 ft-ot értek. Csörötneken [1826. 132] 1826-ban fMagyar János hátrahagyott javainak becsűjét végezték el. A 77 tételből álló becsű sorszámozott. Az érdeklő­désünkre számot tartó dongás edények a 10-66. számig 22 tételszám alatt szerepelnek. Meg kell jegyeznünk, hogy a számozás során figyelmet­lenségből tévesztés történt, mert a 60. szám után 51-el folytatódik a becsű. Ez arra világít rá, hogy a tisztázat során az eredeti piszkozati példányról rosszul vezették át a számokat, így a 66 tétel va­lójában 77 adatsort tartalmaz. A másolás során egy szó olvasata bizonytalanná válhatott, pont a kritikus 60. sorszám alatt „Egy bubóka és egy vödör 34 xr” szövegben az első szó értelmezhetetlen. Az eddigi gyakorlat megoszlott abban, hogy számoz­zák-e a tételeket, vagy sem. Nagyjából fele irat szá­27 Az 1795. évi Vas vármegyei Iimitációban megtalálható a „nagyobb csöbör 75 d, kisebb sajtár 60 d”. Az 1812. évi Vas vármegyei limitációkban is­mételten nem szerepel kád, de van tőtike 1 ft 15 xr, kármentő sajtár 45 xr, bor fejtő fertálos sajtár két markolattal 45 xr. MNL Vas megyei Levél­tár Közgyűlési Iratok 227. csomó. 28 A puttony e területen szintén innovációként szerepel, szintén egy alkalommal fordul elő a tölcsérrel (6 xr), préshez való káddal (30 xr) 1786-ban Háromházán Hosszú Gyurkó és Mesits György közös gazdaságának becsűjekor. 228

Next

/
Oldalképek
Tartalom