Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 2II-29O 1833-ban számba vett ingóságai között „Egy káposztás hordó 3 akó káposztával tele 6 ft”-ra becsültetett, de egy hordóban 2/4 akó répa is volt. Cser- szegtomajon „Egy káposztás hordó félig” 2 ft 15 xr-t ért. Tomajon 1839-ben a pincében „Egy új káposztás hordó káposztával együtt” 3 ft 30 kr-t ért. Győrökön 1825-ben Varga József gazda hagyatéki összeírásában a 3-akós, szőlőhegyen tartott káposztáshordó akóját 12 xr-ral számolták. 1834-ben Nemes Horváth Pál keszthelyi „életes üűz”-ában egy káposztáshordó, istállóban egy káposztáshordó, hegyen lévő présházában egy káposztáshordó került 1834-ben összeírásra. 1846-ban „ügy 3 akós káposztás Hordó vas abroncsos” 2 ft 30 xr-t, míg ugyanott ugyancsak 3-akós káposztás „fa abroncsos Hordó” 1 ft-ot ért. A szentgotthárdi uradalom falvaiban azt figyeltük meg, hogy a szokásostól eltérőként két-há- romszoros árban megbecsült hordóban a készítmény is benne foglaltatik. A 3-4-akós káposztáshordók esetében feltűnően magas árat állapítanak meg. Orfaluban 1822-ben [1822. 4], amikor egy káposztáshordó 5 ft, Szakonyfalván 1822-ban [1822. 53] 8 ft, Dolincon 1827-ben [1827.1] pedig 4 ft-ba került, Gyarmaton 1828-ban [1828.139] 6 ft, aminek az ára ugyanezen időszakban „pusztán”. Szakonyfalván [1824. 56] egy káposztáshordó 2 ft, Magyarlakon [1827.118) 1827-ben egy káposztáshordó 1 ft 30 xr, répáshordó 2 ft, Kondorfán [1826.149] 1826-ban „Egy 4 akós káposztás jobb 1 ft 15, más 3 akós 1 ft”-ra becsültetett. Összességében Lovonyák Márton 859 ft 40 xr-ra becsült vagyonán belül a megbecsült 29 db dongás edény 87%-a hordó, melyeknek összértéke (új borral, savanyított káposztával és répával teli hordókkal számolva) az itt fellelt néhány más dongás edénynyel együtt 60 ft 6 xr volt, a megbecsült teljes vagyon 7%-át jelentette. Szintén Börgölinben lakozó tDoncsecs József [1827. 43] gazdaságának 1827. május 15-én „jegyzőkönyvbe vett becsűjében” a legnagyobb ismert szőlőbirtokkal, 14 köz szőlővel és „Hegyföld”-del rendelkezett, amit 70 ft-ra becsültek. A Hegyen „Pince, Prés, egy Szín” 120 ft-ot ért. A nyitott színben elhelyezett prés értékét itt a pince és szín értékével összevontan szerepeltették a becsű során. Mivel a források következetesen szétválasztották a présháztól a prést, így itt nyilvánvalóan a présház funkcióját a nyitott, pad- lástalan színben kereshetjük, ami felveti a prés közösségi használatát is. A pince kifejezetten a bortárolás színtere, ahol a nagy mennyiségű szőlőből készített bort tárolták, bár Doncsecs József telkén lévő háromderékból álló házához két istálló, ismét két istálló, három hidas és „Egy pajta fiával és pince” is hozzá tartozott, tehát bor és hordótárolásra alkalmas helyiséggel is rendelkezett, csakhogy összesen három darab boroshordót írtak össze, ami a szőlő terület nagyságának ismeretében rendkívül kevés. Külön kamrát nem vettek számba, így feltételezzük, hogy a háromderékra épült ház konyha melletti helyiségét élelmiszer tárolására használták. A becsű adatsorait követve azt tapasztaljuk, hogy a szőlőbeli pincében „Egy Eczetes hordó [ecettel] 3 ft 20 xr, Egy boros Hordó 6 abronccsal 3 ft, Egy boros Hordó 2 abroncscsal 4 ft, Egy boros hordó 1 abronccsal 2 ft. ” Ugyanakkor e tételekhez van hozzáírva „Két Tűrés hordó 1 ft 45 xr, Egy Káda Tőteléknek 5 Ft, Négy kis pálinkás butska 4 ft”, aminek a tárolóhelye a szokott módon valamelyik kamra lenne, de itt a háznál ilyen külön e célra megépített helység nincsen, ha csak a pajtai pincét nem vesszük számításba. Felvetődik a kérdés, hogy a becsű elején összeírtakat - „Egy káposztás Káda 5 ft, Egy répás Kád Szapó Sajtár 39 xr, Két Füles Hordó 10 ft, Két más olyan Hordó 5 ft 30 xr, Egy Tűtes Hordó 1 ft 30 xr, Öt kis Tűtes Hordócska lft 8 xr”- hol is tárolhatták? Ezt a felvetést támaszthatja alá 1834-ben Börgölinben fKondor Pál után maradt javak becsűje [1834.46]. Háromderékú házához tartozott egy pince két istállóval, három hidas, egy pajta, pajtafia és pince, egy szekér tartó szín és egy „pálinkás gunyhó” 4 ft-ot érő, amihez (külön sorban írva) 15 ft-ra becsült „pálinkás rézfazék csöbörrel” is hozzátartozott. A „Házi kamarában hét tőtelékes hordó-t 12 ft 37 xr-t érőt találtak, „Egy szőlőben álló keő pintzé”-t 25 ft-ra becsülték, de megemlítették, hogy „más pintzcé- ben 10 tőtes hordó” található, aminek 24 ft 30 kr az ára. Tehát a pincét, ami nem azonos a hegyen lévővel, így a pajtai pincét gabonatárolására is használták. Tótfaluban fKorpics József gazda, kovács becsűje 1823. január 28-án készült [1823. 62] a szomszédos nagyfalusi határban 6 köz szőleje 95 227
