Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE * 2OI5 2II-290 tálos 15 karimás, ebből vetnek. Az ezeknél nagyobb vékát leginkább liszt tárolására használják. A kó- picnak kötött véka kisebbje félmérős, nagyobbja három mérős. Elsőrendű tárolótér még a paliás vagy a hiéba...jól besározott földjére felöntik és elterítik a gabonát. Sok helyütt itt áll a hombár, majdnem általánosan a lisztesláda. Korsók, fazekak szemesterméssel. A szelemenről húsok, szalonnák, bőrkék lógnak.” (Kardos 1943: 219-221, 225-227). Tóth János az őrségek népi építészete címmel írt könyvében több recens házfelmérésével gazdagította az épületegységeken belül elhelyezkedő kamrákkal kapcsolatos ismereteinket. Gönczire hivatkozva (Gönczi 1914: 443) megemlíti, hogy „a konyha után egy, vagy több kamra épült, amelyek közül az elsőt kisszobának is nevezték”. Ez az utalás segít értelmezni olyan általunk ismertetett hagyatéki becsüket, ahol ebben a kamra funkciót is betöltő „kis szobában” ágy nem található, de egyéb eszközök mellett szövőszékek is megtalálhatók. Példáin elgondolkodva jobban megérthetjük a [füstös] konyha átalakulását és a kamra szerepének felértékelődését. „Itt Kondorfán feltűnt egy 1826-ban épített boronafalas sorház, amelynek nagykonyháját később kettéosztották, ebből sza- badkéményes pitvaros konyha és kamra lett. A nagykonyha elé szoba, mögé istálló épült. Őriszentpéteren egy hajlított három tolitus füstös nagykonyha előtt egy kisebb szoba állt, a konyha mögött három kamra és 2 istálló épült [az emlékezet szerint] 1826-ban Do- lányban (Dolinc). A boronafalas hajlított házban a füstöskonyha előtt egy kisebb szoba, mögötte kam- ra-szín-istálló-tyúkól épült. A hagyatéki leltárok adatainak alaprajzi értelmezéséhez nyújtanak a kötetben megjelent magyarázó ábrái, ahol jószágos kamrát (Szalafő Felső szer 113.) pajtafia mellett [pajtái kamra], Istálló melletti kamrát [istállós kamra] tüntet fel. Farkasfa 83. sz alatti ház felmérésekor bikaistálló mellett pincekamrát, Felsőszölnök 134. számú hajlított háznál nyitott szín mellett a szoba, konyha mögött két kamrát, Őriszentpéteren a Galambos szer 100. sz. hajlított 8 derekú háznál a szoba-konyha és az istállók között három egymás után sorjázó kamrát ábrázol.” (Tóth 1971: 27, 29, alaprjzok: 37-40). Bíró Friderika munkássága, az Őrségről és Göcsejről írt tanulmányai, könyvei az eddig ismertetett forrásokat mintaszerűen dolgozta fel, levéltári adatok tömegét tárta fel. Az ácsolt láda (szökröny) és a gabonatartó hombár régiségét kutatva széleskörű levéltári kutatást végzett, mely érintette a „Vendvidéket” is. Barkóczon (Ba- kovci) 1786-ban egy konyhában „ruhatartó kis szökrényt” és „ruhatartó kisebb szökrényt”említett az összeírás. A [Vas megyei] Söptén pedig „kisebb szökröny”-őket írtak össze. Görliben (Görheny) 1837-ben „egy középszerű szökrén”-nel, „egy kisebb szökrén”-nel találkozunk. A szökröny azonban nemcsak ruhák, fonalak tárolására készültek. A régi avitt darabokat szemestermény és gabona tárolásán kívül másra is használták. A vagyon- összeírásokban Barkócon 1786-ban „nagyobb tejtartó szökröny”-nyel, Bődön „két tejes szökröny”- nyel találkozunk. A kamrákban is sokféle ácsolt láda, ácsolt hombár állt. Óladon „Gabona tartó kettős szekrény” és egy „új korpás szökröny” is hozzátartozott a kamra felszereléséhez (Bíró 1996: 81-82). Megállapításai szerint: „A kamra és a kamrák a tárolás és a háztartási eszközök egy részét, mellettük a szövőszéket és a nagyobb háztartási eszközök egy részét, ipari tevékenységet szolgáló eszközöket tartottak. (...) Az Őrségben Kis kamrákat, vagy szerszámos kamrákat is emlegettek, ahol olyan anyagot tartottak, mint kásafélék, liszt, zsiradék, melyek mellett aludni is lehetett. Feltételezi, hogy az egykori nagycsalád terjeszkedése miatt épült annyi kamra, hogy ott aludni is tudjanak melyek a nagyméretű füstöskonyhákból kiszorult családtagok elhelyezését szolgálták. Ezekben a kis szobákban (kamrákban) sok lim-lom edény, fonott kópic, káposztás hordó mellett egy-egy ágy is állt, benne szalmazsák, lepedő, vánkos, dunyha vagy pokróc volt. A kamrákban sokfelé ácsolt láda, ácsolt hombár volt. Nem volt ritka a gabonatartó kettős szekrény sem. Az ácsolt hombár [szökröny] szép példája a szalafői kerített ház kamrájában bemutatott, Bajánsenyén használták az 1970-es évekig. Homlokzata rácsos vésetekkel díszített, - fedelén, oldalain hasonló motívumok láthatók. A belé karcolt évszám alapján 1818-ban készült. (...) A boros, gabonás, jószágos Nagykamrában bort, krumplit, répát, gabonát, káposztát tároltak, de itt sohasem aludtak...A [hagyományos] kamra a konyhához közel állt, az élelmiszeres kamra, amit „liszteskamra”221
