Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról

NAGY ZOLTÁN: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK... ként is emlegették. Benne hosszú ládákban liszt volt, ezen kívül itt volt a helye a dagasztóteknőnek, me- lencének, szakasztóvékáknak szitáknak, zsíros vin- dölöknek, fazekaknak, tejesfazekaknak is. ” Gönczi nyomán írja (Gönczi 1914: 64) hogy sok helyen a régi időkben sok házhoz az értékek tárolásához különálló ruháskamrák is tartoztak. Egymás he- gyén-hátán a ruhásládákban sok fehérnemű, sok-sok vég vászon, számos jobb holmi is meg­fért. Szögeken lógtak a bundák, szűrök. Itt min­den házaspárnak gyermekkel együtt külön polca és szege volt. Nem csoda, ha egy-egy ruháskam­rában, alvásra is használt élelmiszertartó kamrá­ban nagy összevisszaság uralkodott. A lakóház kamráiban felhalmozott ruhadarabok tömege akkor tűnt el, mikor a láda helyére lassan szek­rények kerültek. Ez a folyamat a nagycsaládi szerkezet bomlásával egy időben zajlott le (Bíró 1972: 85-86; Bíró 1996: 82; Bíró 2003: 63-65). A dongás faedények aránya Érdemes megvizsgálni a közölt inventáriumok- ban szereplő ingó vagyon összetételét, s azon belül a dongás edények arányát. A rendelkezésre álló adatok alapján mintaként négy szlovénok és öt magyarok lakta falu hagyatéki leltárait ele­meztük. Kis Dolinc 3 db leltárát 1828-1841 kö­zött, Orfalu 7 db leltárát 1822-1844 között, Per­mise 9 db leltárát 1824-1847 között, Istvánfalva 21 db leltárát 1786-1847 között, Zsida 7 db leltá­rát 1756-1842 között, Farkasfa 10 db leltárát 1786-1841 között, Talapataka 8 db leltárát 1755-1845 között, Háromház 5 db leltárát 1786-1839 között, Gyarmat 10 db leltárát 1786-1844 között, Kondorfa 13 db leltárát 1777-1844 között.20 Kis Dolincon 33% a dongás edények száma, Orfaluban 39%, Permisén 20%, Istvánfalván 29%, míg Zsidán 19%. Farkasfán 29%, Talapatakán 16%, Háromházán 31%, Gyar­maton 14%, Kondorfán 27% a becsűkben sze­replő dongás edények aránya. Néhány példát részleteiben említve: Zsidán Monek Ferenc gaz­daságának becsűjét 1788-ban végezték el [1788. 71] a 95 tételből álló becsű adatait szétválogattuk, majd a fentiekben megadott módon összesítet­tük. Épület, egyéb 5: 4,2%, föld, szőlő, dohány 3: 2,5% Lábasjószág 9 db (Egy pár Ökör 65 ft, Egy Fe- keteTehén 20 ft, Egy Barna Tehén 12 ft, Más Fekete Tehénll ft 30 xr, Egy két esztendős Fekete Tinó 6 ft, Egy kis Tulok Borjú 3 ft, Két nagyobb Sörvélesek 14 ft, Két kisebb Sörtvélesek 3 ft) 11: 9,3%, Dongás tá­rolóedény 22 db (boros, őrlő, jószágos, lisztes, ká­posztás, répás hordó, páru sajtár, itató csöbör, saj­tár) 22:18,6%, Más tárolóedény 17 db (2 kosár 7xr, 7 véka 10 xr, 2 zsák 18 6 xr, 1 ponyva 24 xr, 2 jobb zsák 16 xr, 3 kosénta 18 xr, 1 öreg véka 6 xr, 14.4%, Gazdasági eszköz 30 db (Eke taligával lft 30 xr, Ökör szekér 15 ft, irtókapa 18 xr, szöllő ka pa 18 xr, 2 jobb porháló kapa 15 xr, 2 alábbvaló 12 xr, 4 sarló 20 xr, 1 kapacs 12xr, 2 ganéjhányó villa 15xr, 1 szó­rólapát 7 xr, egy jobb gerebeny 36 xr, 2 kasza 45 xr, más kasza 24 xr,l kévehányó vasvella 30 xr, kasza­kalapács üllővel 12 xr) 33: 27,9%, Szerszám 16 db (2 nagy fejsze 7 xr, 1 rozzant fejsze 2 xr, egy szekerce 42 xr, 1 rossz kapa 6 xr,l derékvas 9 xr, 1 vágókés 7 xr, font avitt vas 30 xr, 1 fűrész 7 xr, 1 vas bárd 7 xr, 1 kisebb fúró 3 xr, 1 fa ráspó 2 xr, szalu 6 xr, 1 nagy fúró 7 xr, 1 véső 9 kr) 13,5%. Háztartási eszköz 9: 7,6%, Bútor 2:1,7% [nincs inventálva termény, élel­miszer, ruházati cikk, vászonnemű, ágyiruha, bútor, fazekas áru, evőeszközök, egyéb apróbb és nagyobb tárgyak. Gyarmaton 1830-ban elhalálozott Huszár Já­nos [1830. 140] „3A heles jobbágy” vagyonát be­csülték meg az elöljáró hites emberek: „Kovács Mihály Uraság Bírája,+ Vary József Helység Bírája,+ Mesits József+ Huszár )ózsef+ esküdtek”. A jegyző­könyvet 1830. május 11-én felvette és az elöljárók keze keresztvonásával együtt hitelesítette Könye József Helység Nótáriusa m. p. A 897 ft 39 xr sum­mát és 90 ft passzívát tartalmazó becsű 105 tétel­ből állt, mely 161 vagyon elemet tartalmazott. Ebből kettő az ingatlant érintette, egy „Mihe Házzal” együtt 3:1,8%, irtásföld, szőlő 4:2,4%, állat: 15:9,3%, szállító és gazdasági eszköz és 51: 31,6% kéziszer­szám 9 db, 5, 6%, dongás edény 23 db: 14,2%, a megállapított vagyonérték 2%-a. Egyéb tároló­edény: 11: 6,8%, háztartási eszközök 10: 6,8%, 20 A hasonló korszakot (1775-1848) felölelő keszthelyi uradalom falvainak és Keszthely mezőváros inventáriumait tartalmazó hatalmas for­rásgyűjteményben ennél több leltárt tanulmányozhatunk (Benda 1988,1995, 2005). 222

Next

/
Oldalképek
Tartalom