Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Néprajztudomány - Illés Péter: A szombathelyi Dallmann(-Tikos) könyvkötészet emlékei

SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 I77-I99

5. ábra. Táblakészítő rézklisék Figure 5. Curved brass print beds

kolta, hogy a gyűjtés évében (2012) a Savaria Múzeum akkori Gyűjteményi és Adattári Osztálya részeként szoros közös szakmai együttműködésben működött a két, azonos történelmi korszakhoz, ám eltérő társadalmi rétegekhez kötődő muzeális gyűjtemény (avagy tár), mégpedig Néprajzi és Történeti Tár (2008-2013) néven.3 Másrészt, legalább ennyire fontos módon, a nagyméretű szerkezetek, műhelyberendezés mozgatására és főképpen tárolására a Savaria Múzeum Kisfaludy Sándor utcai épülete szűkös és nehezen megközelíthető helytörténeti raktárai egyébként sem volnának megfelelőek, ugyanakkor kezelésük személyi feltételei sem voltak adottak. Továbbá a raktározási nehézségek körüli megfontolásokon túl az is lényeges szempontként jelentkezett, hogy a szombathelyi könyvkötő műhely anyaga a Vasi Skanzenben 2011 áprilisától működő múzeumi kézműves műhely6. ábra. Dallmann Miklós műhelyében készült díszdoboz és fényképalbum

Figure 6. Ornamental box and photograph album from Miklós Dallmann’s workshop

rendszer, a Kézműves Porta (kefekötő-, takács-, fazekas-, bognár-, valamint különálló kötélverő- és kovácsműhelyek) (Illés 2011:26-28; é.n.) jövőbeni továbbfejlesztésére is alkalmas lehet.

3 A két múzeumi terület, vagyis a néprajz és a helytörténet együttműködésének leglátványosabb eredménye lett a 2012 decemberében Szombathelyen megnyílt Vasi Múzeumi Látványtár Újkor és Modernkor kronologikus részei (bővebben lásd Illés 2013: 435-439). A könyvkötő műhely kapcsán fennálló muzeológiai problematika kapcsán, vagyis, hogy azok néprajzi, avagy történeti múzeumi tárgyak-e, magam leginkább Hermann Bausinger etnológus bölcs tudományelméleti megállapítására hagyatkozom: „A kutatás interdiszciplináris jellege, vagyis tárgyának sokszínűsége, sokrétűsége nem jelenti azt, hogy az összes diszciplínában járatosnak kellene lennünk. A tudományok nem rendszerezett határokkal ellátott szakterületek. A tudomány a történelem folyamán felhalmozott tapasztalatok összessége. Egy tudományágnak ezt a tapasztalatot nemcsak szabad, de kell is használnia, ezek segítségével kell súlypontjait kijelölnie” (Bausinger 2004:16).

179