Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Illés Péter: A szombathelyi Dallmann(-Tikos) könyvkötészet emlékei
illés Péter: a szombathelyi dallmann(-tikos) könyvkötészet emlékei Történeti és kulturális összefüggések: a könyvkötő mesterség Szombathely és a történeti Vasvármegye 19. századi és századfordulós kézművesiparában A18. században a barokk könyvtárterem a városi paloták és a vidéki főúri kúriák elmaradhatatlan részévé vált (Rozsondai 1983: 32). Szombathelyen 1777-ben önálló püspökség alakult, az itteni első nyomda létesítése 1787-ben is az alapító Szily János püspök nevéhez fűződik (Sz. Koroknay 1971: o.n.). Az új, szombathelyi egyházmegye püspöke 1791. december 21-én adományozta könyvtárát a szombathelyi székesegyháznak, aminek szellemi kincseivel nem csak kispapjait, de az egész várost kívánta gazdagítani (Géfin 1929: 86- 87). E püspöki könyvgyűjtemény részére 1791-ben készült díszes kötéseket igazoló számlák kapcsán ismerjük Zsoldos István és Hindringer Ferenc könyvkötők munkáit Szombathelyről (Sz. Koroknay 1971: o.n.). Miként az a 18. században általános volt, nyilván a megyés püspöki központként való működés, de a korral általánosan növekvő világi adminisztráció (pl. protocollumok, jegyzőkönyvek, naplók készítése) is megkívánta a helybéli könyvkötők értékes munkáját (vö. Koncz 1988:10). A 19. század elején Zsoldos István könyvkötő műhelye bizonyosan az egykori Forró utcában, vagyis a mai Kossuth Lajos utca elődjében működött, és a kor általános gyakorlatának megfelelően a mester egyszersmind „könyváros”-ként is kereste megélhetését (Hegedűs 1964: 99-101). Ebben a korban a könyvkötők ugyanis egyszersmind könyvkereskedők is voltak, könyveket és ponyvákat, a nép számára készített szórakoztató olvasmányokat is árusítottak (Domonkos 2002: 76). Távoli nyomdák bizományosaként is működtek, privilégiumot szerezve kalendáriumok, imakönyvek, tankönyvek forgalmazására, azok kötését is átvállalva igyekezték növelni bevételüket (Koncz 1988:10). Sőt, könyvkötők alapították az első kölcsönkönyvtárakat, „olvasó kabinet”-eket, de akár könyvkiadással foglalkoztak (Csatkai 1936: 399-400). Ez utóbbi egészen mély történeti gyökereire utal, hogy a 17. század végén egy soproni compactor, azaz könyvkötő a körmendi vásáron is árulta portékáit, és terjesztette a kalendáriumait (Tóth 1995: 835). A19. század közepéig a kisipari kézműves termékek értékesítésének elsődleges formája egyébként is a vásározás volt, majd a nagyobb árukészlettel bíró „modern” iparosok igyekeztek saját boltot is nyitni (Benda 2006: 373). Érdemes megjegyezni, hogy az említett szombathelyi Zsoldos István mester neve leginkább annak kapcsán maradt fenn a tudományos emlékezetben, hogy 1807-ben ő fuvarozott le Pestről Nemesdömölkre (napjainkban Celldömölk, Vas megye), Kis János evangélikus lelkipásztor kérésére egy láda tokaji aszú bort (Tokaji Ausbruch) Kazinczy Ferenctől (Hegedűs 1964: 99). Valamint 1825-ben az ifjú Deák Ferenc (1803-1876) Zsoldos szombathelyi üzletében vásárolta meg Vörösmarty Mihály (1800-1855) akkor első kiadásban megjelent nagy hatású honfoglalási eposzát, a Zalán futását (Hegedűs 1964:100). Zsoldos Istvánnak a felvilágosult magas műveltség szombat- helyi terjesztésében való jelentős szerepét az is érzékelteti, hogy 1817-ben Hübner-Sperl „Mostani és régi nemzeteket,... esmértetőlexikorí’-á.ra4 is előfizetett két példányban, mint könyvárus (Horváth 1993: 171). A szombathelyi könyvkötő működésének regionális jelentőségét jól érzékelteti, hogy a 17-18. században, de még a 19. század elején is a környező vasvármegyei falvak népessége jórészt analfabéta volt, vagy legfeljebb fél-analfabétának volt tekinthető. A parasztok számára a könyvet ugyanis leginkább az imakönyv jelentette és a protestáns jobbágyparaszti vagy kisnemesi közösségekben maga az olvasás is egyet jelentett a nyomtatott szövegekkel való imádkozással (Tóth 1995: 834). A nyomtatott írásműveknek a falusi és kisme- zővárosi kultúrában való 19. századi eleji felértékelődését, mintegy előremutatóan is jelzi a szintén vasvármegyei Muraszombat (napjainkban Murska Sobota, Szlovénia) mellett fekvő baty4 Lásd Hübner, Johann: Mostani es régi nemzeteket, országokat, tartományokat, városokat, emlékezetre méltó mezővárosokat, helységeket, folyókat, tavakat, tengereket, öblöket, fokokat, szigeteket, hegyeket, erdőket, barlangokat, pénzeket mértékeket 's t. e. f. esmértető lexikon. 1-5 köt. [1. A-D, 2. D-L, 3. L-O, 4. O-S, 5. S-Z.] Pesten: Trattner, 1817. 180
