Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Természettudomány - Németh József & Balogh Lajos: Herbarium Piersianum 1. Piers Vilmos herbáriumának moszatjai a szombathelyi Savaria Múzeumban

SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 7-34

A címkékre nyomtatott és kézzel írt szöveget az 1. függelékben félkövér, illetve normál stílusú betűk használata különbözteti meg. A nehezen olvasható, vagy olvashatatlan, értelmezhetetlen szövegrészek kérdőjellel [?], vagy kipontozva (...), saját kiegészítéseink szögletes zárójelben [] szerepelnek. A K-sorszámos példányok kézírásos adatainak pontosításához Kerner (1896), és Kerner & Fritsch (1899,1902) munkáit is felhasználtuk. Az anyagban szereplő taxonok nevei Guiry & Guiry (2014) alapján kerültek aktualizálásra (2. függelék).

A kvantitatív vizsgálatra alkalmasnak talált moszatminták elemzésének eredményei alapján a biológiai vízminősítésre alkalmas T1DL kovaalga-indexek megállapítására a Stenger- Kovács és munkatársai (2007) által kidolgozott indikátor-lista szolgált. Az index értéke a következő egyenlet alapján számítható ki: TD1L = SUM(a](í:S|(*V|í)/SUM(a|4::iS|(), ahol s^ = a k-adik taxon érzékenységi értéke, v^ = a k-adik taxon trofikus indikátor értéke, a^ = a k-adik taxon- nak a mintában megszámlált kovaalga egyedek %-ában kifejezett relatív abundanciája.

A trofikus állapot megállapítása Stenger-Ko- vács és munkatársai (2007) alábbi besorolása szerint történt:

Ökológiai állapot

Osztályhatárok

kiváló

4-5

jó 3-4

közepes

2-3

tűrhető

1-2

rossz

<1

Az anyag áttekintő értékelése

Piers Vilmos az első Vas megyei algagyűjtők egyike volt. Borbás (1887) Vas megyéből moszat-adato- kat is közölt, de Pierstől származó nincs köztük, miként Palik Piroska a kőszegi tőzegmohás láp moszatjairól írt cikkében sem említi Pierset, illetve ilyen irányú tevékenységét (Palik 1938). Nem is csoda, hiszen Piers kis terjedelmű moszatgyűj- teménye inkább tudománytörténeti jelentőséggel

bír, adatai eddig a Collectio & lconographia Algarum Hungáriáé Hortobágyi Tibor-féle moszatka- talógusában sem szerepelnek (Buczkó 1995).

Terjedelem és taxonszám

A 77 (illetve a tasakos és tárgylemezes minták átfedését figyelembe véve 59) darabos gyűjtemény közel száz moszattaxonra vonatkozó korabeli információval szolgál. Korabeli felirataik szerint a 25 papírtasakos minta és az 52 tartóspreparátum ösz- szesen legalább 48 taxont tartalmaz. A használható állapotú tartóspreparátumokból további 44 taxont sikerült kimutatni. Közülük 35 taxon a kvantitatív vizsgálatra alkalmasnak talált három, a Balatonban gyűjtött, bevonatlakó kovaalga-állományban is képviselve van. (A tartóspreparátumok között található 1 gomba, 2 zuzmó és 6 moha is.)

Gyűjtők

A gyűjtőnevet is viselő példányok az alábbi személyektől származnak: Piers Vilmos (14 pél- dány/specimen). Anton Hansgirg (1854-1917), cseh algológus, Prága, Csehország, Bécs, Ausztria (9). „J. D. Möller, Wedel in Holstein” német exsiccata-kiadó, Németország (4). „C. Rodig, Hamburg” német exsiccata-kiadó, Németország (4). Siegfried Stockmayer (1868-1933), osztrák orvos, algológus, Bécs, Ausztria (3). Gräfin Szentmik- lóssy Wickenburg = Pückler-Limpurg Mária Zsófia grófnő (1868-1955), gróf capellói Wickenburg István (1859-1931) fiumei kormányzó és festőművész felesége (Temesvári 2015) (3). Dr. Karl Tief, az Osztrák-Magyar Monarchia (OMM) ezredor- vosa, kriptogám-gyűjtő, Gaming, Alsó-Ausztria (2). Richard Wettstein, Ritter von Westersheim (1863-1931), osztrák botanikus, Bécs, Ausztria, Prága, Csehország (2). Viktor Cypers von Land- recy (1857-1930), növénygyűjtő, Harta (ma: Pod- hűrí), múzeumőr, Hohenelbe (ma: Vrchlabí), Észak-Morvaország (ma: Csehország) (1). Dr. Albert Latzel (1858-1949), német származású, morvaországi kriptogám-kutató, elsősorban brioló- gus. Az OMM 1895-1897 között a kőszegi katonai alreáliskolában, majd Bécsben, 1907-től Ra- guzában szolgált katonaorvosa. Nyugalomba

15