Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Régészet - Pap Ildikó Katalin: Sárvár-Faképi-dűlő Karoling kori kerámiaanyaga
X PAP ILDIKÓ KATALIN: SÁR VÁ R - F A K É P1 - D Ű LŐ KAROLING KORI KERÁMIAANYAGA (0,22%, 6 db), és nyilvánvalóan égetési hibás az egyetlen hólyagos töredék (0,04%). A fazekak többsége kézikorongon készült, azonban - hasonlóan a közeli Sitkei-erdei42 lelőhelyhez - kis mennyiségben (33 db, 1,23%) itt is akadnak kézzel készült darabok.43 Általánosan elfogadott álláspont, hogy a késő népvándorlás korában a kézzel készített kerámia aránya az idő előrehaladásával csökken. A kézikorong kizárólagossá válásának ideje területenként eltérő lehet, nyugat-dunántúli lelőhelyek adatai alapján (Pap 2012: 138) azonban a régióban a 9. századra tehető 44 és - bár bizonyos tárgytípusokat később is kézzel készítettek - a 10. századra valószínűleg lezajlott ez a folyamat. Kézzel készített fazekak A fazékanyag egészének részletes elemzése előtt eltéréseket keresve külön is vizsgálom a kézzel készített darabokat. A lelőhelyről származó három egész edény egyike kézzel készült kisfazék (Farkas 2005: 7. ábra 1.). A fennmaradó harminckettő töredék közül kilenc perem, húsz oldal- és három aljtöredék. Az oldaltöredékek a fazékanyag egészénél megfigyeltekhez képest alacsony arányának oka lehet, hogy a sütőharangok és a kézzel készített fazekak jó része ugyanazokból45 az objektumokból származik.46 A fazekak anyagában a homok (100%), apró kavics (31 db, 93,9%) és a zúzott kerámia (17 db, 51,5%) aránya nem tér el jelentősen a többi fazéknál megfigyeltektől, a mészszemcse aránya azonban - részben az alacsonyabb esetszám miatt - magasabb a kerámiaanyag egészét jellemzőnél (14 db, 42,4%). Grafitos töredék a kézzel készültek között nem volt, ahogy fehér és narancssárga színű sem. A kézzel készült fazekak közül hét töredék két színűre, tizenkettő három színűre égett. Az egész, zömök kisfazék 7,3 cm átmérőjű pereme íveken kihajló, szögletesre vágott. Az edény háromágú hullámvonalköteggel díszített válla enyhén kónikus. A fazékperemek indítása nyolc esetben íveken (20. ábra 4), egyszer vízszintesen kihajló, formája kétszer elvékonyodó (11. ábra 4), kétszer - ebből egyik alkalommal háromszög alakban (2. ábra 3) - megvastagodó. Egy töredék volt fedőhornyos (11. ábra 7). A peremek vége hat esetben lekerekített (7. ábra 7 és 14. ábra 9), három alkalommal szögletesre vágott (2. ábra 3). A peremátmérők 8, 14,15,5,16,16, 20, 22, 27 és 34 cm-esek. A fazékperemek közül ötön látható díszítés. Hármat 3-3- ill. hatágú eszközzel felvitt hullámvonalköteggel és vonalköteggel (11. ábra 4. és 7), egyet bekarcolt vonal alatt hullámvonallal és a perembelsőn helyenként egyenetlenül felvitt, sűrű fogú, háromágú fésűvel karcolt hullámvonalköteggel láttak el (21. ábra 4). Egy peremet ujjbe- nyomással tagoltak, ennek külsején vízszintes és függőleges bekarcolásból álló minta töredéke látható (19. ábra 4). Az oldalak közül tizenhárom volt díszített.47 A legtöbbet (8 eset) befésült vonalköteggel (3, 3, 6, 7, 7-ágú) ill. vonalkötegekkel (4-4-ágú, nyolcágú és töredékes, töredékes) látták el. Három oldal bekarcolt vonallal (1 eset) illetve vonalakkal (2 eset) volt díszítve. Egy fazék oldalán töredékes, legalább háromágú eszközzel karcolt vonalköteg, míg egy másikon ötágú hullámvonalkötegek között ugyanolyan eszközzel felvitt vonalköteg volt. Az aljtöredékeken (10. ábra 5) nem volt díszítés. Fenékátmérőjük 12 és 15 cm ill. nem mérhető. Egy fazékperem a használat következtében belül, míg egy aljtöredék kívül volt kormos. A kézzel és a kézikorongon készült edények között jelentős eltérés nem mutatható ki. Mérhető különbség a mészszemcsés soványítás nagyobb arányában állapítható meg, amely erősíti a meszes soványítás arányának csökkenő tendenciá42 A kézzel készült töredékek (5 db) aránya itt 1,37%. Kemenespálfán minden fazék korongon készült. 43 A korábbra datált Vát-Telekesen 30,5% a kézzel készült fazekak aránya (Skriba 2010: 231). 44 A folyamat már a század elején megkezdődött: a 9. század első évtizedeméi korábbra datált alsópáhoki házban csak korongolt edények voltak (Müller 2009: 463-464; 473). 45 Mindkét tárgytípusból volt a 66., 123., 125,126., 190., 300., 488., 490. objektumok leletei között. A 300. veremben sütőtál is volt. 46 A kézzel készített fazekak előkerülési helye és száma: 66. objektum 2 db, 123. objektum 1 db, 125. objektum 1 db, 126. objektum 5 db, 131 objektum 1 db, 190. objektum 2 db, 300 objektum 3 db, 488. objektum 1 db, 490. objektum 4 db, 576. objektum 3 db. 47 1256,1645, 2246-2256. 118