Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Régészet - Pap Ildikó Katalin: Sárvár-Faképi-dűlő Karoling kori kerámiaanyaga

SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 II3-I58 ját. Technikai oka lehet, hogy a kézzel készült fa­zekak közt arányaiban több volt a nagyobb mé­retű darab. A díszítési módok alkalmazásában sincs lénye­ges különbség, a kézzel készített fazék (2618) pe­remének benyomkodással való díszítése azonban inkább a késő népvándorlás kor korábbi időszaka felé mutat. Díszítés A díszítési módok vizsgálatánál az összes fazekat figyelembe vettem, beleértve az előbb leírt kézzel készített darabokat is. Mindhárom teljes illetve kiegészíthető fazekat díszítették. A peremek 32,8%-a (80 db), az olda­lak 31,2%-a (696 db) és az aljtöredékek 2,9%-a (6 db) volt díszített. Összességében a fazéktöredé­kek 29,4%-át látták el valamiféle díszítéssel. Ugyanez az arány 56,0% Kemenespálfán (Pap 2012b: 129) és 43,1% a Sitkei-erdőben (Pap 2014 s.a.). A díszített fazekak a többi korszakbeli lelő­helyhez képest alacsony arányának oka a fazék­töredékek magas száma is lehet. Az egész edények közül egyet a vállán három­ágú vonalköteggel (Farkas 2005: 7. ábra 1), egyet az edény felső felén két sorban négyágú eszköz­zel felvitt hullámvonalköteggel és vonalköteggel, majd ez alatt fonatszerűen (ellentétes amplitú­dóval) egymásra fésült hullámvonalkötegekkel (15. ábra 1), egyet pedig egész testén ritkásan be­simított vonalakkal vagy csigavonallal (18. ábra 1) díszítettek. A peremek 35,0%-át (28 db) két vagy három48 motívum kombinációjával látták el. A díszítés­módok közül a hullámvonalköteg49 és vonalköteg dominál, a két dísz vagy ezek egyike a huszonnyolc fazékból huszonnégyen megtalálható. A fennma­radó négy edényen bekarcolt vonal és hullámvo­nal van (3 töredék), illetve az egyik, már bemuta­tott kézzel készített fazekat a peremen ujjbenyo- mással tagolták, teste pedig - nyilván egy na­gyobb minta részleteként - függőleges és vízszin­tes bekarcolásokkal díszített. A díszítéskombinációkat is figyelembe véve50 az összes díszített fazéktöredék esetében a leg­magasabb a hullámvonalköteg (41 db, 36,6%) és vonalköteg (36 db, 32,1%) aránya (77 db, 68,7%). Gyakoriságban ezt követik a vonalas díszítések (15 db, 13,4%), a hullámvonalak (13 db, 11,6%), és az egyéb díszítési módok (7 db, 6,3%). A hullámvonalkötegeket és vonalkötegeket a leggyakrabban 3-5-ágú eszközzel vitték föl az edényekre.51 A hullámvonalkötegeknél a leggya­koribb a háromágú (17 eset), a négyágú (10 eset) és az ötágú (7 eset). Három alkalommal nyolc, két esetben hat, és egy-egy alkalommal két-, illetve hétágú eszközt használtak. A vonalkötegeknél hasonló a helyzet, három­ágú eszközt használtak tizenkettő, négyágút tíz, és ötágút nyolc alkalommal. Két-két esetben két­illetve hat-, egy alkalommal hétágú, illetve egy esetben töredékes volt a minta. A bekarcolt vonalak esetében tizenkét alka­lommal egy, kettő esetben több vonal volt a fa­zéktöredéken, és egy esetben alkalmaztak csiga­vonalat (6. ábra 6). A hullámvonalak közül négy esetben több dí­szítés-sor is volt az edényen, további kilenc alka­lommal egyszeres hullámvonalat figyeltem meg. A hét egyéb díszítési mód megmintázására négy esetben fésűszerű eszközt, két esetben pecsétlőt használtak. A már többször említett kézzel ké­szült fazék (19. ábra 4) peremét ujjbenyomással tagolták. A fésűs beböködést és a pecsételést nem feltétlen lehet elkülöníteni a K. 2011.7.2258-as tö­redék (16. ábra 4) esetében, ahol ötágú eszközzel halszálkamintát vittek fel az edény vállára. A K. 2011.7.412-es edénynél (3. ábra 3a) viszont egyér­48 Négy töredéken volt háromféle minta; háromágú eszközzel felvitt hullámvonalköteg-vonalköteg az edénytesten, a perembelsőn és a pe­remkülsőn kétágú eszközzel készült szaggatott vonal (1874), ötágú eszközzel felvitt halszálkamintás beböködés és uo. hullámvonalköteg- vonalköteg (2258), bekarcolt vonal és hullámvonal kombináció az edénytesten, a perembelsőn pedig háromágú hullámvonalköteg (2983) és bekarcolt vonal alatt ötágú eszközzel bekarcolt hullámvonalköteg és vonalköteg (1875). 49 A díszítési mód kivitelének sokszínűségére a dolgozatban nem tudok kitérni. 50 A díszítések arányának kiszámolása során minden esetben az összes díszítésmódot figyelembe veszem, így a díszített edénytöredékek tényleges számánál a díszítések száma a kettes és hármas díszítéskombinációk számától függő mértékben (ez esetben 60-nal) több. 51 Kemenespálfa fazekaihoz hasonlóan (Pap 2012b: 131) a két díszt itt is leggyakrabban ugyanolyan fogszámú - vélhetően azonos - eszköz­zel vitték fel. 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom