Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Régészet - Pap Ildikó Katalin: Sárvár-Faképi-dűlő Karoling kori kerámiaanyaga
SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 II3-I58 A fazekak közül három (0,1%) volt egész illetve kiegészíthető. A peremtöredékek száma 244 (9,1%), az oldalaké 2231 (83,2%), az aljaké 205 (7,6%). Alapanyag, soványítás, égetés, technika A fazekak túlnyomó többségét minden valószínűség szerint helyben bányászott agyagból formázták, és az edényeket a neutrális égetéssel vörösre, barnára vagy szürkésfeketére égettek ki. Más korszakbeli lelőhelyekhez hasonlóan, az Árpád-korinál kisebb mértékben (Pap 2013: 246-247) itt is megfigyelhetőek fehéres (6 db, 0,22%) és narancs- sárga (19. ábra 9. és 22. ábra 2) színű (5 db, 0,18%) fazekak. Míg az előbbi darabok jelenlétének oka jó eséllyel az agyag néhol eltérő összetételében keresendő, a narancssárga töredékek egy jobb minőségű, bár ebben az időszakban még inkább elszórtan kimutatható33 csoportot alkotnak. A fazekak anyagában szabad szemmel34 is megfigyelhető anyagok között35 minden esetben jelen volt a főképp csillámos homok36 és nagy arányban (2631 db, 98,1%) mutatható ki apró kavics. A többi korszakbeli lelőhelyhez képest alacsony a zúzott kerámia (1144 db, 42,6%) és kiemelkedően magas a mészszemcse (733 db, 27,3%) aránya. Kifejezetten ritka a grafitos soványítás (2 db, 0,07%), és egy-egy esetben volt megfigyelhető kagylóhéj és csillámpala (0,04%) az edények anyagában. Az edények anyagának viszonylag erős sová- nyítását a vasi agyag kövérsége magyarázza.37 A zúzott kerámia egyelőre csak ezen a lelőhelyen megfigyelhető alacsony aránya lokális sajátosságnak tűnik,38 melynek okát további vizsgálat magyarázhatja meg. A mészszemcse 27,3%-os arányának kronológiai jelentősége is lehet. Az anyag jelenléte a megye korszakbeli települései közül csak a korábbra datált Vát-Telekesen magasabb, itt közel 50% (Skriba 2010: 231). Az eddig megismert adatok alapján úgy tűnik, hogy a mészszemcse aránya a 9. század második felére (Herold 20 06: 73-74) a vasi telepeken is lecsökken (Pap 2014 s.a., 20. lábjegyzet). Hasonlóan érdekes a grafit kifejezetten alacsony jelenléte. Itt mindenképp ki kell emelnem, hogy nem a magas grafittartalmú, minden valószínűség szerint importból származó (Tomka 2011: 275-276) kerámiaanyagra, hanem alacsony grafittartalmú, feltehetően helyben készült darabokra kell gondolnunk. A grafitos soványítás Fa- képi-dűlőn megfigyelt alacsony aránya különösen a Rába túlpartján elterülő Sitkei-erdei lelőhelyek 12,2%-os adatát tekintve alacsony, bár az innen előkerült leletanyag egy része terepbejárásból származik, így ezt az eredményt fenntartással kell figyelembe vennünk. Az általam vizsgált Vas megyei lelőhelyek anyagában a grafitos edények alacsony, a Karoling kori telepeken ösz- szességében 1,5%-os, az Árpád-kori kerámiaanyagban pedig 0,7%-os arányban vannak jelen.39 A fazekak égetésének egyenetlenségére következtethetünk abból, hogy 1303 töredék (48,6%) két színűre, 364 (13,6%) pedig belső maggal három színűre égett (17. ábra 5).40 Redukált égetésű darabok igen alacsony arányban41 fordultak elő 33 Kemenespálfán 0,60%, Sárvár-Sitkei-erdőben 0,83% a narancssárga darabok aránya. Az anyagtípusról részletesen lásd Takács 1993c 218; Pap 2013: 246. 34 Az OTKA104533. számú pályázatának köszönhetően folyamatban van a lelőhely anyagából kiválasztott reprezentatív minta archeomet- riai vizsgálata. 35 Összehasonlításképp a többi hasonló módszerrel földolgozott településen a homok aránya szintén 100%. A közeli Sárvár-Sitkei-erdőben és ÉRTI telepen (Pap 2015 s.a.) az apró kavics aránya 85,0%, a zúzott kerámiáé 85,4%, a mészszemcséé 3,6% és a grafité 12,2%. Kemenes- pálfa-Zsombékoson a fazekak 95,4%-ának anyagában volt apró kavics, 80,4%-ukban zúzott kerámia, 12,8%-ában mészszemcse és mindössze 1,3%-ában grafit (Pap 2012b: 125). 36 Aránya 94,3% (2518 db). Alig csillámos homok 145 fazék (5,4%), erősen csillámos homok pedig 8 (0,3%) anyagában fordult elő. 37 A gyengébb minőségű, kövér vagy zsíros, fémoxiddal kevésbé szennyezett agyag könnyen formázható, azonban száradásnál könnyen reped, ezért erősebben soványítják (Csupor & Csuporné 1998:13). 38 Inkább az agyag eltérő minőségére utal, hogy a zúzott kerámia aránya a lelőhely Árpád-kori kerámiaanyagában is igen alacsony, 24,85% (Pap 2013: 248), amely a megye más Árpád-kori lelőhelyein megfigyelteknek is csak a felét teszi ki. Celldömölkön 52,4% (Pap s.a), Répce- lak-Galagonyáson 44,9% volt a soványító anyag aránya. 39 Részletesebben Pap 2014 s.a. 40 Az égetés minősége terén lelőhelyenként jelentős az eltérés; Kemenespálfán a fazekak többsége közepesen átégett, mindössze az anyag 3,77%-a volt három színű (Pap 2012b: 132), míg a Sitkei-erdőben az edények 18,5%-a égett két színűre, és 21,3%-uk belső maggal három színűre (Pap 2015 s.a.). 41 Kemenespálfán arányuk elenyésző, 0,2%, míg a Sitkei-erdőben egyáltalán nem volt redukált darab. 117