Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Régészet - Faragó Norbert & Ilon Gábor: Szeleste-Szentkúti-dűlő pattintott kőleletei
SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 75-IIO • Répcelak —Szeleste .....Torony —Búcsú 1 2. ábra. Retusált eszközök százalékos aránya kumulatív görbén ábrázolva az egyes Vas megyei középső neolitikus lelőhelyekre vonatkozóan Figure 12. Percentages of retouched tools shown as a cumulative curve, for mid-Neolithic sites in Vas County Az elemzés legutolsó, harmadik szempontja tipológiai, itt a megjelenő eszközök szerint kerül összehasonlításra a négy lelőhely. Talán itt kínálkozik a legtöbb lehetőség máshol közölt együttesekkel való összehasonlításra, hiszen a használt terminológia viszonylag kötött, többé-kevésbé minden kutató ugyanazokat az eszközöket érti egy adott kifejezés alatt. Ráadásul a kutatásban ez a szempont kapta eddig a legtöbb figyelmet, a megjelent közlések, feldolgozások mind hangsúlyosabb szerepet tulajdonítottak a retusált daraboknak illetve a használt nyersanyagoknak, mint a technológiai elemzéseknek. A klasszikus, Francois Bordes által kidolgozott módszer az eszköztípusok arányának szemléltetésére és a franciaországi középső paleolitikus lelőhelyek iparainak összehasonlítására a kumulatív görbe (Bordes & Bourgon 1951). Ezt a statisztikai ábrázolási módot később felső-paleolit együttesekre is használták, ami abból a szempontból lényeges, hogy a neolitikus eszköztípusok ezekhez nagyon hasonlóak (Sonneville-Bordes & Perrot 1953: 26). A kumulatív görbe lényege, hogy az előforduló eszköz típusok százalékos megoszlását mutatja meg olyan módon, hogy az egyes adatok halmozódva jelennek meg a görbén, száz százaléknak véve az egész csoportot. Előnye, hogy a diagramot végignézve azonnal láthatóak az összehasonlított lelőhelyek, iparok közötti finom különbségek is. Hátránya, hogy pontosan definiált eszköz típusokkal kell rendelkeznünk, amelyek az összehasonlítandó kategóriákra egyaránt használhatónak kell lenniük. Ez azonban gyakran még egy időbeli horizonton belül, azonos kultúrák esetében sem teljesül, sajnos talán pontosan ezért ezt a módszert nem alkalmazza a neolit pattintott kövekkel foglalkozó kutatás, hiszen általánosan elfogadott, rögzített tipológia nem létezik. Az egyik kivétel Malgorzata Kaczanowska összefoglaló műve (Kaczanowska 1985: 188). Mivel jelen feldolgozásban hasonló metódussal került feldolgozásra mind a négy lelőhely, azonos tipológiai szempontokat alkalmazva, így érdemes lehet kumulatív görbén ábrázolni a kapott adatokat (12. ábra). 103
