Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
RÉGÉSZET - PAP Ildikó Katalin: SÁRVÁR-FAKÉPI-DŰLŐ KORA ÁRPÁD-KORI KERÁMIAANYAGA
PAP Ildikó Katalin 3. kép. Díszített fazék a 668. műhelyből. Fotózta: Pap Ildikó Katalin. Bild. 3. Verzierter Topf aus der Werkstatt 668. Foto: Ildikó Katalin Pap. 4. kép. Díszített fazék a 668. műhelyből. Rajz: Kapiller Ferenc. Bild. 4. Verzierter Topf aus der Werkstatt 668. Zeichnung: Ferenc Kapiller. ki a fogaskerékminta korábbi előfordulását, amelyre Vas megye területéről, a Nyugat-Dunántúlról és a nyugati, délnyugati határokon túlról egyre több adat utal. Némiképp színezi a képet, hogy a fogaskerékmintát 1959-es dolgozatában Parádi Nándor mind a 12. századra vonatkozóan (PARÁDI 1959. 26), mind a honfoglalás kori edényművesség alatt leírta. A zalavári ásatások leletei között olyan edénytöredékeket említ, amelyeket „egy vagy több sorban bemélyített pontokkal [láttak el] amelyeket általában fogazott koronggal készítettek" (PARÁDI 1959. 23). A díszítés nem ritka Vas megye eddig közzétett leletei között; Győrvár, Boda-hegyen (Kiss -TÓTH 1987. 9. kép 3), Szombathely mellett, Perint falu határában (Kiss -TÓTH - Z. CZIGÁNY 1998. 119) önálló díszítésként, míg a jáki Szent Jakab rotunda kora Árpád-kori rétegeiben mind önállóan, mind hullámvonallal (VALTER 2005. 4. kép 4), a jáki Apáti ház területéről pedig bekarcolt vonallal kombinálva (VALTER 2005. 8. kép 8) figyelhető meg. A Szombathely mellett, Zanat határában feltárt egyik kora Árpád-kori ház betöltésében bordás nyakú edényt és fogaskerékmintás töredékeket egyaránt találtak (SKRIBA 2009. 491-492). Skriba Péter a ház kerámiaanyagát a kora Árpád-korra datálta azzal a megjegyzéssel, hogy a kerámia keltezési lehetőségeit figyelembe véve az anyag inkább a 11. század felé mutat (SKRIBA 2009. 493). A ház közzétett kerámialeletei között kifejezetten magas, 49% az archaikus díszítésmódként számon tartott hullámvonalköteggel, vonalköteggel és a kettő kombinációjával díszített fazéktöredékek száma. 3 5 A vonalas típusú díszítések aránya 15,7%, a fogaskerékmintás daraboké (SKRIBA 2009.10. ábra 1,12. ábra 14) pedig 7,5% (6. kép). Hasonlóan magas mind a hullámvonalköteges és vonalköteges, mind a fogaskerékmintás töredékek aránya Répcelak-Galagonyás 3 6 kora Árpád-kori településrészlet leletei között. A hamarosan publikálásra kerülő falurészlet igen közel helyezkedik el a hajdan Karoling- és kora Árpád-kori temetőt rejtő Répcelak-Várdombhoz (Kiss 2000. 135). A település egyik kerek házából 3 7 (19. objektum) egy minden valószínűség szerint 10. századi, alsó-ausztriai grafitos import fazék 3 8 származik, amely mellől számos fogaskerékmintával díszített fazékoldal került elő. 35 A százalékos aranyt a publikációban közölt darabszámok alapján számoltam ki. 36 Ezúton is köszönöm Farkas Csillának a lelőhely középkori anyaga feldolgozásának lehetőségét. 37 Az épület szerkezete a 10-11. századra datált Ménfőcsanak-Szeles-dűlői 147. objektuméhoz (SABJÁN - TAKÁCS 2002) igen hasonló. 38 Grafitos anyagú, import edények nagy számban a Győr belterületén található 10. századi településen kerültek elő (TOMKA 2011. 275). 252
