Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

RÉGÉSZET - PAP Ildikó Katalin: SÁRVÁR-FAKÉPI-DŰLŐ KORA ÁRPÁD-KORI KERÁMIAANYAGA

sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 243-277 Sárvár-Faképi-dúlő kora Árpád-kori kerámiaanyaga. Adatok a fogaskerékminta Vas megyei megjelenéséhez Sárvár-Faképi Celldömök-Alsó dülö • Répcelak-Galagonyás Lukácsháza • Táplánszentkereszl • Szombatheiy-Zanat 6. kép. A leggyakoribb díszítésmódok aránya Vas megyei településeken. Készítette: Pap Ildikó Katalin. Bild. 6. Dos Verhältnis der häufigsten Verzierungsarten in den Gemeinden des Komittes Vas. Erstellt von: Ildikó Katalin Pap. 5. kép. Fogaskerékmintával díszített fazék Lukácsházáról. Fotó: Pap Ildikó Katalin. Bild. 5. Topf mit Zahnrodmuster aus Lukácsháza. Foto: Ildikó Katalin Pap. A töredékek mintázata legalább öt biztosan elkülöníthe­tő eszközzel készült; négyzet, háromféle méretű és for­májú trapéz, illetve egy félkör alakú nyomot hagyó fo­gazott kerék nyoma látszik az edényeken. A szintén kora Árpád-kori, Táplánszentkereszt 3 9 határában feltárt tele­pülés fazekain háromszög alakú 4 0 pecsétlőnyomok is megfigyelhetőek. A díszítés felviteléhez használt eszköz a fogazott ke­rék 4 1 (7. kép). Ez egy villás nyélbe erősített tengelyen forgó korong, melynek peremébe különböző formájú mintákat faragtak. A fogaskerékmintát az edény egész testére csigavonalban (KVASSAY 1982. 31, Kiss 1983. 82), a kézikorongot körbeforgatva vitték fel az edény aljától vagy nyakától, ill. vállától indulva. A fogaskerékminta-sorok távolsága a csigavonalnál megfigyelhetőekhez hason­lóan változó. Az agyagba nyomott mintázat mélysége, egyenletessége, a fogak edényen látható távolsága és formája függ az edény és az eszköz által bezárt szögtől valamint a nyomás erejétől, 4 2 így egy négyzet vagy tég­lalap alakú fogazatú eszköz trapéz alakú mintát is hagy­7. kép. Fogazott kerekek. Készítette: Udvardi Balázs. Bild. 7. Gezackte Räder. Erstellt von: Balázs Udvardi. hat. Mindezek alapján valószínűnek tűnik, hogy a válto­zatos kivitelben dokumentálható díszítésmód különböző megjelenési formái nem alkotnak fejlődési vagy krono­lógiai sort, hanem egy időben léteztek. Feldolgozás alatt lévő Vas megyei települések anya­gában a fogaskerékminta az összes díszített fazék 2,6%-án figyelhető meg. A díszítésmód egyes, eddig vizsgált fal­vak anyagában való előfordulási arányát a 6. képen lát­ható grafikon szemlélteti. Ezen jól látszik, hogy Répce­lakon és a zanati házban nagy arányban mutathatóak ki mind az archaikus díszű hullámvonalköteges, mind a fogaskerékmintás darabok. 39 Ezúton is köszönöm dr. Kiss Gábornak a lelőhely anyaga feldolgozásának lehetőségét. 40 Ilyen mintázatú fogak nyomai látszanak a majsi edényeken, melyekkel kapcsolatban Kiss Attila megjegyezte, hogy a díszítés spirálisan fut körbe az edény testén (Kiss 1983. 82, 112, 114. és 125). 41 A képen létható eszközt Udvardi Balázs fazekas készítette. Tapasztalata szerint az eszköz elkészítési ideje főképp annak kivitelétől és a rendelkezésre álló szer­számoktól függ, azonban a fogazott kerék egyszerű, favágásra, fúrásra és csiszolásra szolgáló eszközökkel kevesebb, mint egy nap alatt elkészíthető. 42 A befésült hüllámvonalköteg vonalszáméval kapcsolatban hasonló megfigyelést tett Tomka Péter (TOMKA 2011. 269). 253

Next

/
Oldalképek
Tartalom